Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A rómaiak orvostudománya
AZ ETRUSZK ORVOSTUDOMÁNY. 199 az etruszk a szumírnak volt testvérnépe és sikerült betekintést nyerni orvosi tudásukba. A veji romokból kiásott írások, valamint terrakotta ábrák meglepő módon mutatják, hogy mennyire ismerték a belső szerveket. A Volterra Múzeumban látható etruszk-haruspex kezében levő máj teljesen élethű. A neuchateli tóban talált vas- és bronzkorbeli orvosi műszerek; kések, tűk és ékszerek etruszk motívumokkal vannak díszítve, amelyek bizonyítják, hogy az etruszkoknak nemcsak a kultúrája, de az orvostudománya is magasfokú volt. Az urnák mutatják, hogy szokásban volt náluk a halottégetés. A csontmaradványok bizonyítják,, hogy a csont-töréseket és ficamokat jól látták el, hogy koponyalékelést is végeztek. Általában a talált hajlított és ízülettel biró orvosi műszereik: a fogók, ollók következtetni engednek arra, hogy sebészeti tudásuk jelentős volt. A leletek szerint legfejlettebb volt a fogászati működésük, A. cornetoi múzeumban őrzött etruszk leletek tanúsága szerint már a Kr. e. 900-as években igazi mesterei voltak e szakmának. Bizonyság rá a mellékelt ábra, mely mutatja, hogy aranyhidakat, műfogakat készítettek, melyekkel ugyan rágni nem lehetett, de tökéletesen szolgálták az esztétikát, a száj díszítését. Fogászati működésük igen elterjedt kellett legyen, hiszen Kr. e. 450-ben törvényt hoztak arra, hogy az aranyat nem szabad eltemetni a holttesttel, mivel arra szüksége van az élőknek aranyhídak készítésére és a fogak megerősítésére. Ilyen fejlett fogorvosi tudás mellett feltételezhető, hogy belgyógyászati és szülészeti tudásuk is fejlett volt. Sajnos szülészeti tudásukról nincsenek ismereteink. Közegészségügyükre következtetést vonhatunk az Appenini félszigeten romokban megmaradt etruszk eredetű vízvezetékekből és csatornákból, meg a halottégetésből. A vízvezetékekkel és csatornákkal kapcsolatban fürdőik is voltak, amelyek szintén kihatottak a későbbi római fürdőviszonyokra. A tulajdonképeni orvostudományt a görög rabszolgák vitték Rómába, a Kr. előtti III. században. A tehetős római polgárok igyekeztek görög orvosokat tartani „servus medícus“ alakjában. Plinius megemlékezik Archagatosról, aki Kr. e. 229-ben működésének elismeréséül polgárjogot kapott, de mivel később elServus medicus. 162. ábra. Ős-etruszk aranyhíd mű- fogakkal. (Sudhoff után)
