Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A rómaiak orvostudománya
A RÓMAI KULTÚRA. 195 visszahozta a pogányságot, de amikor Valens császár a gotokkal vívott ütközetben elesett, 395-ben sírba szállt a római birodalom egysége. A rómaiak kultúrájáról szólva nem hallgathatjuk el az etruszkok magas kultúráját, melyet a rómaiak náluk már készen találtak és amelyet tőlük átvettek. Az etruszkok az ap- penim félsziget nagy területén számos törzset alkottak. Pauli mutatta ki, hogy az etruszk nyelv az Ural-alíaji nyelvek közül való, az altaji csoportból, amelyből a szumirok és később a magyarok is származtak. (Nyelvükben a hangsúly mindig az első szótagon van, számos szavuk és igeragozásuk hasonlít a magyaréhoz.) Az etruszkok vallása ugyanaz volt, mint a szumiroké, egyik istenségükből Menrva ból lett a latin Minerva, Nethusból Neptun stb. Kétségtelen, hogy az etruszkok a szumirok tőszomszédságából vándoroltak Európába Tarchon fejedelmük alatt, kinek nevét a rómaiak később Tarquin-ra változtatták. (A Tarchon szó a mongol népeknél fejedelmet jelentett.) Legelső városuk Tarchni (királyi város) volt, amelyet a rómaiak később Tarquini-nak neveztek el. Nagy tömegben voltak városaik. Közüllök több ma is virágzik. A város építésnél, építő anyagúi a téglát használták, amiből emeletes házakat, bolthajtásokat, csatornákat építettek. Az etruszk műveltséget az agyag használata jellemezte. Messze földön híresek voltak ízléssel díszített agyag edényeik, szobraik. A társadalmi életben nagy luxust fejtettek ki. A tógát, a liktorok kíséretét stb. a rómaiak az etruszkoktól vették át. Fejlett volt jogrendszerük. Az etruszkok használták az írást, melyet agyagtáblára véstek. Ezekből oly kevés maradt fent, hogy azokat megfejteni csak a legutóbbi időben sikerült. Az etruszkokat a rómaiak csak évszázadok alatt tudták legyőzni. Velük szemben kivételt tettek, mert nem annyira meghódított népnek, mint inkább szövetségesnek tekintették. Julius Caesarnak Kr. e. 69-ben kiadott Lex Julíana-ja az etruszkoknak, mint „szövetségeseknek“ adja meg a római polgárjogot. Nyilvánvaló, hogy a római műveltség igen sok etruszk elemet tartalmazott, amelyből a római kultúra kifejlődött. Az etruszkokon kívül a kelták is hatással voltak a római műveltségre és szellemre. Ők Cato szerint a katonai dicsőségre és a szellemességre helyezték a fősulyt. A szereplési vágy és a költészet az ő révükön honosodott meg Rómában. Vergilius Varró, Li- vius, Cornelius Nepos keltaszármazásuak voltak. A ,,Vates“ (költő) szó is kelta eredetű. (Az ugyancsak kelta eredetű skótoknál a költészet a bárdok ajkán ért el igen magas fejlettségi fokot, amint az közismert.) A római állam az arisztokrácia vezetése alatt lett naggyá. A nép nem a keleti ember meghunyászkodásá- val rendelte alá magát a deszpotikus hatalomnak, hanem tudatosan ismerte el, a maga által választott arisztokrata vezetőket. Az államrendszer a jól megszervezett hivatalnokgárdán épült fel, amelyet jellemzett a militarizmus. A Földközi tengert környező országok meghódításával, elsőrendű Etruszk kultúra. Római kultúra 13*
