Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya
176 AZ ALEXANDRIAI ISKOLA. Orvostudomány. Herophilos, Erasistratos. Budapest), később az évszázadok folyamán mindinkább elvesztette jelentőségét, a török megszállás után rombadöltek intézményei, palotái, amikor 1798-ban Bonaparte Napóleon elfoglalta, alig 7.000 ember lakott a romhalmazzá vált falak között. A Ptolemeusok által támogatott alexandriai iskolában a filozófia, matematika, fizika mellett a növény- és állattan, földrajz és elsősorban az orvostudományok, (mint az anatómia, élettan és általános orvostudomány) találtak kiváló művelőkre- A tudósokról az alexandriai iskola — ellátás, könyv és anyagi lehetőség szempontjából — úgy gondoskodott, mint manapság a Rockefeller intézet a fiatal tudósainkról. Az itteni tudósok munkájára kihatással volt Pyrrhon bölcseleté, kinek az volt a nézete, hogy az életben semmit sem lehet megismerni, bebizonvítani Az alexandriai tudósokat azonban ez a bölcselet inkább sarkallta a kutatásra és hozzájárult ahhoz, hogy épen az anatómiai és biológiai irányzat alakult ki náluk. Herophilos (Praxagoras tanítványa) az egész anatómiát szisz-- tématikusan dolgozta ki. Nem elégedett meg azzal, hogy az egyes szervek és testrészek bonctanát kutatta, de kereste az összefüggést az egész szervezetben. Kidolgozta az érrendszert, felismerte, hogy az inak az izmok végződései, hogy az idegek attól teljesen eltérő képletek és hogy az agyvelővel függnek össze. Felismerte az idegek rendeltetését, a calamus opticus jelentőségét. Ő nevezte el a felső bélszakaszt doudenum-nak. Meglátta az emésztőszervek összefüggését a chylus edényekkel a mirigyek lényegét és szerkezetét. Tudta, hogy a here, illetve petefészek a képző helye a nemzősejteknek. Megállapította az eddig nem tudott fontos tényt, hogy a pulzus a szívműködés eredménye, a pulzus-számot víziórával mérte s úgy azt, mint a pulzus qualitását vonatkozásba hozta a be- tegségekkel. Kutatta a gyógyszerek hatását s orvosi működésében tapasztalatai szerint járt el. A belgyógyászat terén Hippokratest tekintette ideáljának és általában az ő előírásához tartotta magát. Kortársa Erasis- tratos az anatómia pontos kiépítésével szerzett magának érdemeket. Leírta, mint első, az agytekervényeket és felfedezte az idegek két csoportját: a mozgató és érző idegeket. Tőle származik a szív pontos leírása, a szívbillentyűknek ma is használatos elnevezését ő adta. Az epehólyag rendeltetését felfedezte. Kimondta, hogy a vér táplálékból képződik és a szervezet táplálására szolgál, meg arra, hogy a szervezet elhasznált anyagait pótolja. Hibásan azt képzelte, hogy a hullában telt vénák a vért, s a hullában üres artériák a „pneumát" vi145. ábra. Baloldali facialis bénulás. (Áldozati szobor.) (Mayer-Steineg után.)
