Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya

A KOS-I ISKOLA.

165

csak feltétlenül szükséges esetekben amputálta. A dongalábat modellirozás után rögzítőkötésbe tette és az illetővel „ortopaed cipőt" viseltetett Gyulladásos esetekben a geny levezetésére törekedett. Empye- mánál két borda között nyitotta meg a mellüreget az alsó sza kaszon. A máj és vese körüli, valamint a garat mögötti tályo got feltárta a geny levezetésére. Az ascites folyadékot vastag tűvel csapolta le a köldök körül végzett paracentezissel. Az oedemat a zsírszövet elnyálká- sodásának hitte. A felületes rákot kioperálta, de a mélyen ülőket nem bántotta, nehogy a kiirtás után a halál hamarabb be- kövekezzen. A sérvek keletkezéséről tudta, hogy megerőltetések folytán jön létre,

141. ábra.

Régi görög orvosi műszerek. Tű, véső, kanál, szonda, jobboldalt katheter. (Meyer-Steineg)

de kezelésükkel nem foglalkozott, daganatok közül a golyva, a tuberkulotikus mirigyek és a rák azok, melyeket leggyakrabban említ, Szem betegségek közül a benőtt szőrt, a ki- vagy befordult szemhéjat, a könnytömlő duzzanatot operálta. Orrbaj esetén, fül folyásnál kifecs- kendezést végzett. Vizelet elakadásnál katétert alkalmazott. Végbélbántalmaknál tükörrel vizsgált, az aranyeres csomókat leégette. A belső csomókat csőszerű tükörrel tette hozzáférhetővé, a végbéi- sipolyt átmetszéssel gyógyította. Hasmetszést kivételesen végzett. Műtétéinél a beteget előkészítette, Műszerei egyszerűek, de praktikusak voltak, sebészeti technikája meglepő volt. A kötözés módját rendszerbe foglalta s az egyes testrészekre előírta a helyes kötözési fomát. Pl.

140. ábra.

Jobboldali lágyéksérv. Fogadalmi szobrocska. (Meyer—Steineg után).