Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya

146 AZ ŐSI GÖRÖG ORVOSTUDOMÁNY. A betegségeket a legrégibb időkben az istenségek akaratá­nak illetve büntetésének tekintették s ennek megfelelően gyór gyításukat az istenek haragjának kiengesztelésétől, varázs szavak elmondásától remélték. A kis- ázsíai gyarmatok révén korán megismerkedtek kelet kultúrné- peinek, valamint az egyipto­miaknak orvostudományával, melyből kitűnő érzékkel emelték ki a lényeget és használták fel gyógykezelésükben. Homeros korában Thessalia királya As­klepios (Latinosán Aesculap) volt. Ő Epidaurosban oly jelen­tős orvosi működést fejtett ki, hogy már életében félistenként tisztelték, később az orvostudo­mány istenévé magasztosították. A betegek részére intézeteket lé­tesített, ahol vízgyógymódokon, diétás kezeléseken kivül minden­nemű gyógyítással foglalkozott. Hagyományok szerint csodálatos gyógyulások voltak neki köszön­hetők: pl. ,,az athéni Ambrosiást, aki egyik szemére vak volt, sze­mét felvágva, vakságából meg­gyógyította.“ ,,Egy embernek, ki­nek altestén volt gyógyulni nem akaró fekélye, azt kivágta, összevarrta és a beteg gyógyúlva távozott.“ Asklepios a hagyo­mány szerint villámcsapástól halt meg büntetésből azért, mivel díjazásért gyógyított, ami akkor még nem volt szokásban. Fiai közül Machaon a sebésze­tet, Podaleirios a belgyógyásza­tot művelte. Leányai közül Pa- nakeia gyógyszereket készített (tőle vette elnevezését a pana­cea szó). Hygieia az egészséges életmódnak volt a papnője. (Róla nevezték el a közegészség- ügyet higiénének.) A későbbi korokban tiszteletükre sok városban emel­tek gyógyintézeteket, ,,asklepionokat“ lehetőleg gyógyfor­rások mellett, melyekben a gyógyítást Asklepios papjai 126. ábra. Asklepios és leánya Hygieia. 125. ábra. Asklepios. (Holländer után). Machaon. Poda­leirios. Asklepios

Next

/
Oldalképek
Tartalom