Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya

144 A GÖRÖG IRODALOM. Cinikusok. Diogenes. Aristip­pos. Stoikusok Plato. Irodalom. különböző irányú iskolák keletkeztek. Iskolájának egyrésze a benső, lelki szabadságot hirdette, mint legfőbb jót és szabadulni akart minden emberi köteléktől: az állami, nemzeti, házassági kapcsolattól; egyúttal megvetette az élet hiúságait, hogy azok ne uralkodhassanak az emberen. E cinikus eszményt Diogenes testesítette meg. Aristippos szerint az emberi életben egyetlen pozitívum: az érzelem; tehát azért kell élni. Azt hirdette, hogy: „boldog az, akinek minden pillanata gyönyörrel teljes.“ Sokrates iskolájának másik hajtását a stoikusok képvisel­ték, akik az erkölcsös életről, a nyugalomról és emberi méltó­ságról elmélkedtek. Az ókor legnagyobb filozófusának, Platónak alig van érintkező pontja az orvostudománnyal és természettu­dománnyal. Szerinte minden elemnek meg van az atomformája. Pl. a tűznek a pyramis, a földnek a gömb, a levegőnek az ok­taéder, a víznek az ikosaeder, az éternek a dodekaéder, stb. Nézete szerint a fej a lélek szerve; a törzs alacsonyabb rendű, melynek értékesebb felében van a szív (a bátorság szerve), amely a diaphragma útján van elválasztva a vegetatív szer­vektől. Azt tartotta, hogy a máj az álomlátás szerve, az álom­ról azt képzelte, hogy következtetést nyújt a jövőre. Az álla­tokról azt hirdette, hogy az ember lelkének elkorcsosulása ré­vén jöttek létre. stb. Ezen példákból is láthatjuk, hogy Plátó természettudományi felfogása igen primitív volt. Ő inkább a lelki világ, a gondolkozás, a társadalmi élet, az emberi jog és köte­lességekről elmélkedett. Bölcseletük eredményét azonban már nem a görögök aratják le, hanem a rómaiak, akik az ő filozófiá­juk alapján építik ki a jogbölcseletet és a római jogtudományt A görög filozófiára jellemző volt az, hogy már korán nem az egyesek, hanem az összesség közkincsévé vált. A filozófia a görög ember útmutatójává, az élet nyomorúságaiban irányító­jává vált és helyettesítette a vallást. Irodalmuk, költészetük, filozófiájuk ma is alapját képezi a kultúrának. Első és legnagyobb költőjük Homeros Kr. e. 1000 körül alkotta meg az Iliászt és Odisszeát; Sappho és Alkaios 700 körül szerezték költeményeiket. Perikies korában írják köl­tői műveiket Sophokles, Pindaros, Aristophanes, stb; a történet­írók közül Herodotos Thukydides. A logika, a tanításnak intéz­ményes módja, a mathematika, a geometria őnáluk alakult ki és foglaltatott rendszerbe. Mindezen fentebb vázolt tények bizonyítják, hogy Görögországban igen magas volt a kul­túra. A hadvezérek, a városépítő politikusok, szobrászok, a bölcselők, a matematikusok mutatják a kultúra oly magas fo­kát, amelyet csak a mai fejlett kultúránk tudott túlszárnyalni. Ezzel a magas kultúrájukkal lépést tartva fejlődött az orvos- tudományuk, sőt azt is mondhatjuk, hogy az orvostudomány fejlődésével karöltve haladt filozófiájuk és kultúrájuk. A görög aritmetika és geometria Pythagoras-sal vette kez­detét, aki Kr. e. 565-ben már az egész kozmosz törvényeinek matematikai szabályokba való tömörítésével foglalkozott, meg­állapította, hogy a föld gömbölyű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom