Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A japánok orvostudománya
A JAPÁN NŐ HELYZETE 129 teleneknek, sőt kultúráltságuk miatt még tekintélynek is örvendettek. (Jelvényükként hajukba szúrt számtalan hajtű szolgált.) A japán erkölcs, épúgy mint maga a japán nép is, a mi szemünkben misztikusnak látszik. És bár a gésa intézmény miatt a látszat az, hogy Japánban nagy az erkölcstelenség, a valóságban az az igaz, hogy a japán a világ egyik legerkölcsösebb népe A fürdőkben meztelenül láthatók a férfiak és nők, amint együtt fürödnek, de ezt ők természetesnek tartják és nem ad alkalmat frivolságra, erkölcstelenségre. A fürdőtől eltenkintve a meztelenség sérti szeméremérzetüket, úgyhogy az semmiféle művésze155. ábra. Melegzuhany-fürdő Noboribecu-Onsenben Hokkaidon. (Mollisch után). tüknek nem képezi tárgyát. A japán kimonó elrejti a nők 'vonalait, a japán szokások pedig elrejtik érzelmeiket. Még a látszatát is kerülik az érzelgősségnek, frivolitásnak. A japán nő annyira alárendelt szerepet játszik, hogy a leány apjának, az asszony férjének, az özvegy fiainak feltétlen engedelmességgel tartozik. Vendégeket nem fogadhat és a társadalmi életben is teljesen visszavonulva családjának él. Tisztaságszeretetük páratlanul áll a világon. Általános dolog a legegyszerűbb néposztálynál is a naponkénti négy-ötszöri fürdés. A fürdő általános elterjedése bizonyára a rengeteg hőforrásra vezethető vissza, amiben Japán minden vidéke bővelkedik. A legrégibb komoly értelembe vett japán orvosi könyv a Yasuyori Tamba által írt ,,Isinho" Szent István korában már foglalkozott szülészeti és nőgyógyászati kérdésekkel. Ekkor már tudták, hogy a foetus első három hónapjában még nem állapítható meg a nemi karakter. A VI. hónapban fejlődnek ki a csontrendszer és az izomzat. A VIII.-ban a bőr, a IX.-ben a haj. Próbálkoztak azzal is, hogy különböző előírásokkal szabályozzák a fiú vagy leánymagzat nemzését. 9 Szülészet. Erkölcs.
