Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

II. rész. Az ókori orvostudomány - A japánok orvostudománya

A JAPÁN BELGYÓGYÁSZAT.

125

foglalkozott. Szerzője Jasuyori Tamba volt, ki korának egész tudását összefoglalta könyvében. Eszerint az ember felépítéséről, az anatómiáról való elképzelésük igen kezdetleges és azt is teljesen a kínaiaktól vették át. Ők is 5 fő szervet különböztettek meg és azt tartották, hogy mindenikhez hozzátartozik egy jellemző szín, elem, íz, évszak. Pl.

Fő-szerv

szín

elem

íz

évszak

szív

piros .

. tűz .

. keserű .

. nyár

tüdő. .

fehér .

. fém .

. csípős .

. ősz

vese. .

fekete .

. víz .

. sós . .

. tél

máj . .

kék . .

. fa

. savanyu

. tavasz

lép . .

sárga .

. föld .

. édes.

. 18 utolsó nap az évszakokból.

A mellék szervek voltak: a gyomor, a bél, az epehólyag, a vízhólyag és a ,,meleg szerv*’. Felfogása szerint az élettani történéseket a férfi (pozitív) és a női (negatív) princípiumok hozzák létre. Az életerőt a pneuma adja. A betegségek létrejöttében a hideg, meleg, szél, nedvesség és táplálék játszák a fő szerepet. Az összes lázzal járó betegségeket egységes megbetegedésnek ,,Shö-kan“-nak tartották, melynek 6 alfaját különböztették meg. Az alfajok közül az egyik a fertőző betegségek csoportja volt, ilyenkor a beteget eltávolították lakásából, a lakást kifüstölték és csak gyógyulás meg fürdés után engedték meg a visz- szatérést. Ismerték a diabetest, a leprát, a bőrbetegségeket stb.

Sebészetük általában még primitív fokon állott. Többnyire tályog megnyitásokat, csonttörések és ficamok helyretételét végezték. A sebet szederindával varrták. Említés van téve egy orvosról, aki csecsemőnél a végbél veleszületett elzáródását operálta. Jasuyori Tamba már varrta a bélsérüléseket. A szemészetből ismerte a hályogot, a kötőhártya gyulladást, az am- blyopiát, az amaurosist, a corneafekélyt. A hályogot tokjának discissiojával operálta. Ez időben gyógyszerkíncsük 254 gyógyszert tartalmazott. Legnagyobb részük belső szer volt. Ezek mellett kiterjedten alkalmazták az amuletteket, füstöléseket.

A japán orvostudományban igen fontos szerepet tölt bí> a kínaiaktól átvett két eljárás: az égetés és a tű- szúrás Az évszázadok hosszú sora alatt mindkét eljárást bo nyolult szabályok szerint végzik, a nép körében pedig még ma is nagy eletrjedtségnek és kedveltségnek örvendenek. Az artemisía chinensis (kínai üröm) gyapotszerű, könnyen parázslásra bírható szőrzetéből illő olajjal készítik azt az anyagot, amellyel a moxát végzik. (E szó a mozse égetés és a kusza-üröm összetételéből származik.) A japán orvostudomány aprólékos szabályokat állapított meg, hogy az egyes betegségek esetében milyen helyen kell égetni a bőrt a gyógyulás elérésére. Ugyanis az égetéssel a betegségeket akarják kiűzni a testből. Pl. fejfájásnál a lábikrán, kólika

Sebészet.

Moxa.