Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)

II. rész. Az Izlám vallású népek (arabok) orvostudománya Kr. u. 600-1500-ig - Az Izlám népek orvostudománya - Szülészete, nőgyógyászata

„ SZÜLÉSZET AZ ARABOKNÁL,

69

és az elmebajosok részére. Az utóbbiakat zenével igyekeztek gyógyítani. Egyszóval a török orvostudomány méltó volt ahhoz a hatalmi polchoz, amelyet a török birodalom a középkorban betöltött.

Az izlám szülészeti tudománya.

Az arab birodalomban a nő helyzete igen alárendelt volt nemzetiségre való tekintet nélkül, mivel a mohamedán vallás úgy írta elő. A nőnek nemcsak társadalmi összejöveteleken és utcán nem volt szabad mutatkoznia, de még a háznál sem; ha idegen férfi volt jelen, arcát fátyollal kellett eltakarnia. A szegényebb néposztálybeli nők a háztartásokban, a gazdagabbak a háremekben elzárva élték le életüket uruk önkényének kiszolgáltatva. A nőknek ebből a társadalmi kirekesztéséből önként adódott, hogy betegségek, szülések esetén se mehetett hozzájuk orvos, vagyis idegen férfi, mégkevésbbé vizsgálhatták őket. A női bajoknál, szüléseknél bábák, idős asszonyok, kuruzslónők segédkeztek. Ha mégis előfordult súlyosabb betegségnél, hogy orvos tanácsát kellett kikérni, úgy az orvos csak megkérdezte a panaszokat és azok alapján, vizsgálat nélkül írta elő rendelését.

Az arab orvosi művek egynémelyikében találkozunk nőgyógyászati és szülészeti kérdésekkel. Ezeket szerzőik a görög írók

29. ábra. Orvos és betege Bagdadban a XIII. századból. A vizsgálat a nő kikérdezéséből áll, anélkül, hogy az orvos megéiintené a beteget. Kettőjük között gyógynövény képe. (Turner után).

A no

helyzete.

Szülészet.