Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
I. rész. Az európai népek orvostudománya Kr. u. 400-1100-ig - A középkori orvosi tudomány - A kolostori orvostudomány a nyugateurópai népeknél Kr. u. 500-1100-ig
48 A KERESZTÉNY NŐ HELYZETE. A no helyzete. Abortus. mint tenmagadat" és ,,amit testvéreink közül valakivel tesztek, azt velem teszitek és mennyei atyám visszatéríti azt tinektek," fejlődött ki az elgyengültek, az aggok és betegek ápolása a keresztényi szeretet jegyében. A szeretet tanaiból következett; hogy diakónusok s diakonisszák életüket áldozták a jótékonyságra, meg betegápolásra. Ezen az alapon létesítették a szerzetesek és uralkodók a kórházakat és szegényházakat. Ezen az alapon tanították az érseki és püspöki iskolákban a teológia mellett az orvosi ismereteket is, hogv a papok híveiknek necsak lelki, de testi bajaikban is segítőik lehessenek. A kereszténység nagy behatással volt a nő életére és helyzetére, ami akkor tűnik ki, amikor összehasonlítjuk a római nőnek a császárság ideje alatti életmódjával. Amíg a római nő erkölcse a Kr. utáni századokban nagyon laza, mondhatni züllött volt és csak a testi élvezetekkel törődött, a lelket teljesen elhanyagolta, addig a fiatal kereszténység női épen a lélekre helyeztek súlyt és a lel - kiélettől várták boldogulásukat. A lélekkel szemben a test csak másodsorban jött tekintetbe. A keresztény tanoknak megfelelően, mely szerint Isten előtt mindenki egyenlő, a keresztény társadalomban a nők egyenrangúak voltak a férfiakkal. Az irántuk való tiszteletet még fokozta a Szűz Mária kultusz. A házasságot szentségnek és felbonthatatlannak tartották, melynek nem az élvezetkeresés, hanem a gyermeknemzés a célja. Origenes a házaséleten belül is azt követeli, hogy a nemi érintkezés „szenvedély nélkül“ következzen be. Ez a világnézet teljesen ellentéte volt a rómainak és mindazt kerülte, amit a pogányéletben látott. Pl. a nők tartózkodtak a közös fürdőzéstől, amely a rómaiaknál az erkölcstelenség melegágya volt. A fürdés tiltása csak rövid ideig tartott, később az egyház nagyjai is hirdették annak fontosságát. így az alexandriai Clemens a tisztálkodást fontosabbnak tartotta a nőnél, mint a férfinél. Szt. Ágoston az apácáknak havi egyszeri fürdést engedélyezett, ami szokássá vált a középkori klastromok- ban. Ez a világszemlélet kihatással volt a szülészet alakulására. Tertullianus teológiai alapon igyekezett magyarázni az életjelenségeket. A Bibliára támaszkodva azt mondta, hogy miként Isten hét nap alatt teremtette a világot, úgy a magzat is 18. ábra. Szent Dorottya mellét fáklyával égetik és csomós korbáccsal verik. Lőcsei falfestmény a XIV. századból. (Magyary Kossá után).
