Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
I. rész. Az európai népek orvostudománya Kr. u. 400-1100-ig - A középkori orvosi tudomány - A kolostori orvostudomány a nyugateurópai népeknél Kr. u. 500-1100-ig
40 AZ ANGOL KOLOSTORI ORVOSTUDOMÁNY. A bizánci arianus szerzet. Az angol kolostori orvostudomány. ban több helyen lehetett szokásban a régi világban; ha ehhez a szülőmódhoz hozzávesszük nehéz eseteknél alkalmazott, hasat szo- ritó szülőövet, a régi idők szülészeti tudományát ki is merítettük. A népvándorlás népeinél tehát feltaláljuk a primitív népekéhez hasonló, Ázsiából származó orvosudományt, amely min- deniknél azon a fejlettségi fokon volt, amely nomád életmódjukból adódott. E népek honalapításaik után hamarosan felvették a kereszténységet, a keresztény papok pedig a keresztény valláson kívül a kolostori orvostudományt terjesztették el közöttük, amivel a népies gyógymód összevegyült. Ebben a korban a bábamesterséget idősebb asszonyok végezték, akik tudásukat magánúton szerezték. A bábatudás a kornak megfelelően tele volt babonával. A nehéz szüléseknél kígyóbőrövet használtak. Komolyabb értelemben vett szülészeti tudásuk azonban nem volt. A kolostori orvostudomány a nyugateurópai népeknél. 500-t 100-ig. A népvándorlással együtt járó harcok egyideig lefoglalták a honalapító népek minden idejét, de az utána következő békésebb időkben a szerzetesek a kereszténység elterjesztésével, a kolostorok létesítésével mindenfelé elvitték egyházi tanításaikkal együtt egészségügyi tudásukat és betegápolásukat. A kolostorok ez időben pótolták a szállodákat, a menhe- lyeket és a kórházakat. A kereszténység új szelleme: a szeretet és könvörülei.esség felkarolta a szegények segítését, a betegek ápolását és gyógyítását. A nép orvosai a papok lettek, akik a templomokban, kolostorokban lelki vigaszon kivül gyógykezelést is nyújtottak a szenvedőknek. Rendszeres betegápolással tapasztalatokat gyűjtöttek és orvosi tudásukat kiegészítették egyes antik írók tanulmányozásával. A térítést a IV.—V .században a keleti egyház végezte misszionáriusai révén, akik Svájcba, Németországba, Galliába, sőt Írországba és Angliában is eljutottak. Az áriánus papok közül Bonifácius Thüringiában hirdette Isten igéjét, de a leghatalmasabb kultúrközpontot Írországban létesítették, ahol 430-ban Patrick barát már terjesztette a kereszténységet. Amikor a népvándorlás hullámai nagyobb arányokat öltöttek és Németországból, valamint Galliából a szerzetesek kénytelenek voltak menekülni, útjukat Írország felé vették, amely egyetlen terület volt, hol a népvándorlás hullámaitól mentesen békében élhettek és fejlődhettek. Írország lett tehát a tudósoknak és a tudománynak menedékhelye. Skócia mellett Jarrow volt a leghíresebb kolostoruk. (Itt élt Beda.) E területek a tudományt
