Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)

V. rész. A késői középkor orvostudománya 1300-1500-ig - Orvostudomány a Vegyesházi királyok alatt

század elején üzembe helyezték. Lőcsén a XV. században ,,Röhr- grund--nak hívták azt a völgyet, ahol a vízvezeték volt lerakva. Már akkor üzemben volt a csatornája is, mely a várfalaknál zsi­lipekkel volt ellátva. A század utolsó éveiben készült el a szász­falvi vízvezeték, melyet 1506-ban már javítani kellett. Az erdélyi városokról nem állanak adatok rendelkezésemre, ezeket a mos­tani körülmények között beszerezni nem lehet, de valószínűnek tartom, hogy az erdélyi városok közül is több lehetett ellátva a középkorban vízvezetékkel. A lakásviszonyok mindenkoron fontos szerepet játszottak az ember egészségében. Hiányos volna a középkori közegészség- ügy nívójáról alkotott képünk, ha nem ismernénk az akkori lakás viszonyokat. Ezekre rávilágítanak azok a feljegyzések, me­lyek II. Ulászló király öccsének: Zsigmond lengyel hercegnek budai lakosztályáról szólanak. Bár a leírás egy előkelő úr laká­sát tárja szemünk elé, de ebből következtetést vonhatunk a kö­zéposztály lakására, mely még egyszerűbb volt. A népnél pedig olyan viszonyok lehettek, mint amilyet az elhanyagoltabb falusi kunyhókban ma is láthatunk. Divéki Adorján Zsigmond herceg lakását a következő mó­don írja le: (a leírást megrövidítve mutatom be.) ,,A lakás egy­szerű és kicsi. Néhány lakószoba szolgál a herceg részére s az ú. n. kincstár a ruhák és ezüstnemüek tartására. A szobák egy­szerű deszka padlóval vannak borítva, melyek tisztítása köz­ben sok seprőt koptatnak el a szolgák. Az ajtózárak nem működ­nek jól, mert rozsdásak. A falak fehérre vannak meszelve, rajtuk olasz művű szőnyegek lógnak. (Egy alkalommal a herceg 12 olasz szőnyeget vett a falak díszítésére.) A szobák sötétek, mert az ablakok hártyából vannak készítve. (Ekkor még legtöbbször vászonnal, pergamenttel, papírral vagy hártyával vonták be az ablakokat.) Sok baj van a kandallóval, mert a nyílt tűz füstöt és kellemetlen szagot áraszt. Ennek megjavítására füstölő és il­latosító szereket vettek az apothékából. A herceg rózsákat tű­zet vánkosára, hogy rózsa illat közben szenderedjen el. Az ágy és a vánkos atlasz takaróval van leborítva. Az ágy felett a herceg kedvenc fegyverei lógnak. A szoba felszerelései között találunk fém tükröt, melyet időnként ki kell fényesíteni. Továbbá fogtisztí­tó eszközt aranyból, melynek javítása 2 forint 40 dénárba került. A mozsdóvizet vörösréz amphoraban hozzák. Az asztalon állott könyv, íróeszközök és naptár, mely bölcs tanácsokat ad az év hónapjaira és napjaira. A sakktábla javítását aranyműves végzi. A kalitkába zárt szarkát a herceg maga eteti főtt tojással. Az étkezéshez ezüst vagy aranyozott edényeket használnak. A vizet és bort aranyozott kancsókban hozzák. (A személyzet részére fa- kancsókban.) Vannak dézsák a bor hűtésére szolgáló jég szá­mára. A helyiségeket felsurolják. Az alkalmazottak szalmazsá­kokon fekszenek. Sötétség beálltával gyertyát gyújtanak.“ Az előző leírás szemünk elé idézi a jobbmódú középkori ember la­kását. Benne a hártya ablakok térnek el leginkább a mai viszo­nyoktól. Ezen nem csodálkozhatunk, mivel e korban csak a temp­Lakás. KÖZEGÉSZSÉGÜGY A XIV—XV. SZÁZADBAN. 501

Next

/
Oldalképek
Tartalom