Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)

V. rész. A késői középkor orvostudománya 1300-1500-ig - A nyugateurópai népek orvostudománya

SZÜLÉSZET A XIV—XV. SZÁZADBAN. 257 lenes magzati elhelyeződés, melynél nem kell fordítani, minden más fekvésnél azonban fordítson lábra a bába. A szeméremrés­ben megjelenő burkot megrepeszteni ajánlotta. A lepény eltávo­lításánál óvatosságot írt elő, de jelentősebb a lepényleválasztás­ról szóló rendelkezése. Eszerint az előbb olajba mártott kendőt borítsa rá a bába a megmosott kezére, s ezzel együtt hatolva fel a méhüregbe, válassza le a lepényt. (Klein szerint az asepsis és gu- mikeztyu pótlása a XV. sz.-ban.) Szerinte a lepényvisszamaradás következtében rothadás és sepsis léphet fel, ami megbetegíti a szívet, a májat, a gyomrot stb. Jónak tartja ellene az alkoholt. A gyermekágyas táplálására is helyes tanácsokat ad. Elég beha­tóan tárgyalja a gyermekágyasoknál fellépő betegségeket pl. a gátrepedés gyógyulását, a méhelőesést, a septicus endometritist, a különböző fistulákat stb. Emeli a könyv értékét, hogy értelme­sen tárja fel a szülészet elemeit és csaknem mentes a babonától. E bábatankönyv számba menő munka tulajdonképen a bábaügyie nézve jelentett nagy előhaladást hosszú időn át. Fentmaradt emlék szerint Nufer Jakab turgaui mészáros vé­gezte élőn az első császármetszést 1500-ban feleségén, aki nem 17 184. ábra. Gyermekágyas szobája a XV. századból. (Vittore Carpaccio festménye, Velence.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom