Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
III. rész. A középkor szelleme, áltudományossága és erkölcse - A középkori pszichozis-járványok
PSZIHOZIS JÁRVÁNYOK. 133 torozásával remélték bűneik bocsánatát elérni és a járványtól megszabadulni. E gondolatkör soknál egész a pszihózisig fokozódott. Nyomában pszihosexuális perverzitások léptek fel, de a tömegszuggeszció mégis sokat vonzott és vitt a pszihotikusok táborába. Elterjedése oly nagyfokú volt, hogy népbetegség számbament. 85. ábra. A korbácsoló. (Wolf krónikája után.) Már az ókorban ismeretes volt, hogy egyes elmebetegek oroszlánnak, farkasnak, egy szóval állatnak képzelték magukat. Az ókorban ezeket elmebetegeknek tartották. A középkorban mindazokat az elmebetegeket, akik magukat valamely állatnak képzelték, az ördögtől megszállottnak hitték és azt képzelték róluk, hogy igazi állatokkal közösültek. A németek ezeket a ,,Werwolf"-okat elégették, Franciaországban vadászatot rendeztek reájuk (utoljára 1573-ban). A szellemekben és boszorkányokban való hit valószínűleg kedvezett a pszihózis elterjedésének, mivei a középkorban helyenként endemiás volt a likantrópia. Csak a későbbi időben sikerült az orvosoknak felvilágosítani a hatóságokat és a népet, hogy az illetők elmebetegek. Azóta ez az őrület megszűnt járvány lenni. Likantropia.
