Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)
Negyedik fejezet. A mocsárgáz
99 A robbanó-gyapot kámforral összesajtolva rugalmas, elefántcsont külsejű tömeget képez; ez az u. n. celluloid, a melyet fésűk, gombok, (tekegolyók készítésére szélűben alkalmaznak. \Azok a gallérok és kézelők, melyeket a fehérnemű kereskedések kirakataiban vízzel telt üvegedényekben láthatunk, szintén celluloidból vannak) A kollodium. A robbanó-gyapot vízben oldhatatlan; a|^ éther és borszesz elegye azonban jól oldja. A sűrű, ragadós, * opalizáló oldatnak kollodium a neve. Ha a kollodüimót kiöntjük és szétmázoljuk, az oldószer elpárolgása után a robbanógyapot átlátszó, víz- és levegöáthatlan réteg alakjában marad vissza. A kollodiumot a sebek orvosi kezelésénél s a fotográfiák készítésénél használják. '] \ ' r ^ ^ A mézga. A cseresznye- és szilvafák törzséből sajátságos nedv folyik ki, mely a levegőn íz- és szagnélküli alaktalan tömeggé: méz- gává szárad. A mézgát a víz jól oldja; a ragadós oldatot ragasztásra használják. A cseresznye- és szilvafa mézgájánál sokkal szebb és tisztább mézgát ad az arábiai akáczfa. Ha a fának kérgén sebet ejtenek, nedv szivárog ki belőle, melyet megszáradás után összegyűjtenek és gummi arabicum név alatt hoznak kereskedésbe. j A keményítő: c6H10o6. A fehér ruhák keményítő anyaga:a keményítő növényi termék. Különösen a magvak, gyökerek, gumók és gyümölcsök azok a növényrészek, a melyekben a keményítő a legnagyobb mennyiségben van felhalmozva. így a burgonya 14—25, a gabonaszemek 50—70, a rizsszemek 70—75 százalék keményítőt tartalmaznak. A keményítő készítésére rendesen ezeket a keményítőben gazdag anyagokat szokták felhasználni. A tisztára mosott s vízben meglágyított búzaszemeket vászonzsákba kötik s a víz alatt nyomkodják; a víz kivonja a búzaszemekből a keményítőt. Vagy pedig szitára teszik a megpuhult búzaszemeket s vízzel addig gyúrják, mig csak a víz zavarosan foly le a szita alá helyezett edénybe. A keményítő a i*
