Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)
Harmadik fejezet. A savak
75 A svéd gyufa, a tűzijátékok, a robbanó anyagok készítésénél s orvosságul (torokfájás esetében gargarizálásra) használják. A görögtüzek színét fémek adják, a melyeknek nitrátját, vagy karbonátját keverik a görögtűz alkatrészeihez. A láng vörös színe a stroncziumtól, a zöld a báriumtól, a rózsaszín a kálcziumtól, a sárga a nátriumtól, a kék a réztől ered, A káliumchlorat achlorsav (HC103) sója. A növénynek épp oly szüksége van táplálékra, mint az állatnak, vagy az embernek. Azt, hogy az ember és állat táplálékát a természet három országából: a növény-, a föld- és levegőből meríti, mindnyájan tudjuk. Kevesen tudják azonban közülünk, hogy e táplálékok miből állanak, még kevesebben, hogy a foszforsav kálczium sója: a kálcziumfoszfát épp oly fontos alkotórésze az állatok táplálékának, mint a növényekének. Az állati szervezetben, különösen a csont-, a növényiben a magképződés előmozdítására szolgál a kálcziumfoszfát. A talajba az apatit nevű ásvány elmállása révén kerül. Ha a talaj foszfáttartalma kimerült, trágya alakjában kell azt helyre pótolnunk. A csontliszt, a guanó, a foszforit igen értékes foszfortartalmú trágyaanyagok. Ha az állati csontokat elégetjük, a visszamaradt csonthamu 80%-a kálcziumfoszfát. Az apatit a hatszöges rendszerbe tartozó oszlopos vagy táblás kristályokban fordul elő. Németországban, Oroszországban földes tömeg alakjában nagy kiterjedésű telepeket képez. Ezt a földes fajtát foszforitnak nevezik^ A vasalónő a vízben feloszlatott keményítőhöz boraxot kever s az így kapott folyadékba áztatja be a vasalandó ruhát. A borax jelenléte keményebbé és fényesebbé teszi a ruhát. A borax Tibet néhány tavában fordul elő. A víz bepáro- logtatása útján kapott só tinkál név alatt kerül a kereskeA kálcziumfoszfát: Ca3{P04)2. A borax: No^B^O?.
