Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)
Harmadik fejezet. A savak
70 látszó leveles szövetűt mária-üveg-nek nevezik. A gipsz gyakran előfordul szép áttetsző egyhajlású rendszerbeli kristályokban is. (53. kép.) [P i) Hazánkban nagyobb gipsztelepek a zsoboki, sibói stb. Híresek a francziaországi, szicziliai és olasz- országi gipszbányák. A Páris közelében emelkedő Montmartrehegy nagyrészben gipsz. Hevítsünk vascsészében gipszet 120— 150°-ra; vízgőz távozik el belőle. Ha a kristályvizétől megszabadított u. n. égetettgipszet porrá őröljük, vízzel péppé keverjük, annyi vizet vesz fel, a mennyit hevítéskor elveszített, vagyis visszaalakul gipszszé, megkeményedik. Egy ötkoronásnak vagy más nagyobb pénzdarabnak szélét kartonpapirossal úgy vesszük körül, hogy a papiros a pénz széle fölé emelkedjék; a papirost czérnával a pénzdarabhoz erősítve, a pénzdarab felső felét bekenjük olajjal. Most porczellán-csészében vékony gipsz-pépet készítünk s azt ráöntjük az ötkoronás megolajozott oldalára. Néhány perez múlva a papiros eltávolítása után a megkeményedett gipszet leemelhetjük a pénzdarabról. A gipsz hű negatív-másolata a pénzdarabnak. Erről hasonló eljárással nem nehéz pozitív-másolatot készíteni. A gipszet a víz kis mértékben oldja. A természetes vizeknek igen gyakori alkotórésze. A gipszet lenyomatok, szobrok készítésére, talajjavításra, ragasztószerül használják; az orvosok az eltörött tagokra kötéseket csinálnak belőle, az alabastromot szobrok, dísztárgyak faragására használják. (j A keserűsó: MgSO A világhírű budai keserű vizek keserű izüket a bennük lévő keserűsótól kapják. A keserűsé víztartalmú magnéziumszulfát. ^ ” , A magnéziumszulfát mint kivirágzás is előfordul; a kiv rágzottnak e p s o m i t az ásványtani neve. A magnéziumszulfátot a magnézitnek (MgC03) kénsav53. kép. Gipszkristály.
