Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)
Harmadik fejezet. A savak
anyagát megbarnítják. Ezt a reakcziót lúgos reakcziónak mondjuk. A káliumhidroxidnak vízben való oldata a kálilúg, a nátriumhidroxidé a nátronlúg. Sók. Főzőpohárba hígított sósavat, ebbe pedig pár csepp lakmuszt öntünk. Most a lakmusztól vörös sósavba addig csepegtetünk natronlúgot, a mig az utolsó csepp kék színt ad a folyadéknak. Ha a folyadékot bepárologtatjuk, kristályos test marad vissza. A koczkaalakú kristályokban konyhasóra ismerünk. A sav és bázis kölcsönös hatásából víz és olyan test származik, mely sem a bázisnak, sem a savnak tulajdonságait nem mutatja. A sav a bázist közömbösíti (neutralizálja). A képződött közömbös hatású testeket só elnevezés alatt foglaljuk össze. A konyhasó, só. A sónak sem savas, sem lúgos hatása nincsen; a lakmuszra is teljesen hatástalan. Só nemcsak akkor keletkezik, ha sav és bázis egymásra hatnak, hanem akkor is, a midőn sav hat a fémre. Czinket öntsünk le hígított kénsavval: a czink a kénsav hidrogénje helyébe lép; egy fehér só: czinkszulfát (ZnSO^) képződik, a hidrogén pedig szabaddá válik. Valahányszor csak só képződik, mindannyiszor észrevehetjük, hogy a sav hidrogénjének fém lép a helyébe. Napi eledelünk nélkülözhetetlen alkotó része a konyhasó; nélküle ételeink Ízetlenek, s nehéz emésztésüek lennének. Nemcsak az emberek, de még a növényevő állatok is megkívánják a sót. A Gondviselésnek bölcs intézkedése, hogy ez a fontos test olyan roppant nagy mennyiségben van a földön elterjedve. A tengervízben csaknem 3°/q a konyhasó. A föld gyomrában gyakran 100 méter vastag telepekben fordul elő; néhol kibukkan a földből s magasan kiemelkedő sziklákat képez (Szováta). A sósforrásokban, sóstavakban is sok a konyhasó. Hazánkban Máramarosmegyében (Szlatinán stb.), Maros- újvárt, Tordán, Deésaknán, Vízaknán, Parajdon vannak nagyobb kösótelepek. A kösótelepekböl bányászati úton, a sósforrásokból és a tengervizéből bepárologtatás útján kapják. A A sók. A konyhasó: NaCl.
