Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)
Első fejezet. A levegő
18 kiáramló gáz meggyűl s halavány lánggal ég. Ennek a gáznak hidrogén a neve. A másik szárban lévő gáz nem gyűl meg; a tüzes gyújtószálat azonban lángra lobbantja.Ez a gáz oxigén. Fizikai és chemiai változások. Midőn a vizet hevítve gőzzé, lehűtve jéggé változtattuk, a változással a viznek csak némely tulajdonságai módosultak, a viznek csak alakja változott meg; a változás a víz anyagát nem érintette, a mennyiben a vízgőz is víz, a jég is víz. Az elektromos áram hatására azonban a vízből új testek keletkeztek, új sajátságokkal. Az elektromosság hatására a viznek anyagában történt változás. A viznek ez az átváltozása chemiai átalakulás. Minden olyan változást, a melylyel nem jár a testek anyagának megváltozása: fizikai változásnak mondunk; törvényeire a fizika tanít. Az anyag megváltozásával járó tünemények ellenben chemiai tünemények. Ezeknek a tüneményeknek az ismertetésével és magyarázásával a c h é m i a foglalkozik. ; A hidrogén. A természetben csak ritkán találkozunk szabad hidrogénnel ; más elemekkel vegyülve azonban gyakran és igen nagy mennyiségben fordul elő. A viznek, kénsavnak s számos más vegyületnek alkotórésze a hidrogén. 15. kép. Hidrogén-fejlesztés kénsavból. A vízből — mint láttuk — elektromos árammal szabaddá is tehető. Közönségesen kénsavból szokták a hidrogént készíteni. Gázfejlesztő palaczkban czinkdarabokra (15. kép) hígított kénsavat öntünk. Erős gázfejlődés indul meg. A fejlődő gáz
