Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)
Első fejezet. A levegő
16 x Halmazállapot. A természetben a víznek háromféle alakjával találkozunk: a vízgőzzel, a cseppfolyós vízzel és a jéggel. Mint a vizet, úgy a legtöbb testet is három alakban, mint mondani szoktuk, háromféle halmazállapotban ismerjük :gáznemüben, cseppfolyósban és szilárdban. A szilárdtest részei bizonyos erővel tartanak össze; ezt az erőt összetartó erőnek vagy kohéziónak nevezzük. Az összetartó erő a különböző testeknél különböző, de minden szilárd testnél akkora, hogy egy-egy részecske mindig ugyanazon részecskék szomszédságában marad. Ennek következtében a szilárd testnek határozott alakja és határozott térfogata van. A szilárd testek kristályosak, vagy alaktalanok (amorfok). Kristályosak akkor, ha bizonyos szabályszerűséggel formálódott alakjuk van, alaktalanok pedig, ha a kristályos szerkezetnek még a nyomát sem mutatják. A cseppfolyós testeknek részecskéi között olyan csekély az összetartás, hogy az egyes részecskék nem maradnak ugyanazon részecskék szomszédságában. A cseppfolyós testek kiöntve szétfolynak; részecskéik egymás felett, egymás mellett könnyen mozognak, csúsznak, gördülnek. Ezért tartjuk a cseppfolyós testet edényben, a melynek alakját azután teljesen felveszi. A cseppfolyós testnek állandó alakja nincs; mindig alkalmazkodik az edény alakjához. Térfogata azonban állandó. Egy liter víz bármilyen formájú edényben is egy liter marad. A gázalakú testek részecskéit semmi erő sem tartja össze; ezért jellemző tulajdonságuk, hogy részecskéik egymástól minél jobban eltávolodni igyekeznek. A gázalakú testet ezen tulajdonságánál fogva csak minden oldalról zárt edényben tarthatjuk. Ha a világítógázt vezető cső csapját néhány pillanatig nyitva hagyjuk, a gáz szaga csakhamar érezhető lesz a szoba túlsó felében is. A gáz szétterjed az egész szobában. így viseli magát minden gázalakú test. A gázalakú testnek se önálló alakja, sem önálló térfogata nincs. A tért — akármilyen nagy vagy kicsiny — teljesen kitölti. Módunkban van a testeket egyik halmazállapotból a másikba átvinni. A szilárd testek kellően felhevítve cseppfolyós halmaz- állapotba mennek át. Azt a hőmérsékletet, a mely mellett a testek a szilárd halmazállapotot a cseppfolyóssal cserélik fel,
