Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig
556 VI. 1848 MÁRCIUSÁTÓL AZ 1867-ES KIEGYEZÉS IDEJÉIG. ezt az ügyet s aggályokkal nézi, mily magas befolyásokat tud Poór a maga részére mozgósítani. Poór azonban nemcsak a maga érdemei útján akart emelkedni, hanem azoknak a lekicsinyítése révén, akik nem vele tartottak. Lapjában (1866., 60., 75., 140., 176., 255. 1.) sorozatos cikkekben féktelenül támadta Balassát, amiért ez a jelölés alkalmával ellene volt s a bécsi tanszékre való meghívását is hazugságnak bélyegezte, míg csak előtte be nem mutatja az erről szóló írást! (1866., 764. s újból 804. 1.) Az Orvosi Hetilap szerkesztőit és munkatársait „irodalmi haramiáknak“ nevezte el (1871., 511. 1.), Markusovszkyt „pöffeszkedő, gyalázatos rágalmazó, szemtelen cinkosának (1864., 165. 1.), máskor ,,hazaáruló“-nak (Wiener med. Wschr. i860., 574. 1.). Méltán írhatta Poórról a bécsi lap (1865., 291. 1.): „Böser Mann! Erbärmliche und klägliche Kampfweise wie von Seite Poors dürfte bei Männern von Bildung kaum ein Analogen finden. . .“ Bécsben még a politikai napilapok is foglalkoztak Poór harcmodorával! Ha összegezzük ezeket a szemelvényeket, még ma is csak helyeselni tudjuk, hogy Poórnak nem sikerült tanszékhez jutnia, sem ezúttal, sem pedig az újra megnyíló alkalomkor, amidőn a Wagner áthelyezésével megnyílt, sebészek részére rendelt belgyógyászati tanszék betöltésére került a sor. Ezúttal is egy évig húzódott el, míg a tanszék végül betöltetett, ezúttal is a múltkorihoz hasonló szenvedelmességeket kiváltva. Hatan pályáztak: 1. Balogh Kálmán, kolozsvári tanár, 2. Gebhardt Lajos magántanár s a tanszék helyettes tanára, Szent Rókus kórházi cimz. főorvos, 3. Győry Albert, aki műtői oklevélen felül a múltkori sikertelen pályázása óta Bécsben a magántanárságot is megszerezte a hasi megbetegedések tárgyköréből, 4. Korányi Frigyes, aki Bécsben 1851/52-ben műtőnövendék volt, azután szülőhelyén, Nagykállóban telepedett le mint gyakorló orvos s 13 évi működése alatt elterjedt hírnévre tett szert, 1861-ben Szabolcs megye tiszti főorvosává választatott meg, 1864-ben Pestre költözött, az ideggyógyászatból habili- táltatott s egy typhusfiókkórháznak, majd pedig 1865-től fogva a Rókus kórházban felállított idegbetegosztály vezetésével bízatott meg. 5. Patrubány Gergely, 1863 óta a himlőoltás magántanára s az oltóintézet igazgatója, 1864-től a Császárfürdő rendelő orvosa s végül 6. Poór Imre, magántanár.
