Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
III. rész. Az orvosi kar Nagyszombatban (1770-1777)
56 III. AZ ORVOSI KAR NAGYSZOMBATBAN (1770—1777). melyek — mint elsősorban a nagyszombati — még csak vergődő küzködések árán tudtak egy-egy lépést tenni fejlődésük útján. A magyar érdek szempontjából pedig határozottan hasznunkra vált ez a rendelkezés. Vájjon hogyan segítettünk volna a kar alapításának legfőbb indítékát képező orvoshiányon, ha nem kötjük le valamikép a közegészségügyileg elhanyagolt hazai földhöz a különösen eleinte úgyis csak gyér számmal graduált orvosainkat? S vájjon mi más mód kínálkozott volna erre, mint az, hogy diplomáik érvényességét kötötték le olykép, mint ahogyan az a birodalom többi egyetemein történt. De nemcsak az örökös tartományok kellő orvosi ellátásának a veszélyeztetése előli védekezés is volt az indoka annak, hogy a másutt graduáltak elől a Bécsben való gyakorlatűzés elzáratott, hanem magának, Bécsnek, e fejlett culturájával és nagyobb kereseti lehetőségeivel erős vonzóerőt gyakorló városnak védelme is egy nem kívánatos orvosbeözönlés elől, mely az általános orvoselosztódást is aránytalanná tette volna. Ezek az aggályok még sokáig fennállottak s ha közben-közben szüneteltették is őket s a diplomák korlátlan viszonosságát ki is mondották, nemsokára újra érvényesülésre jutottak, így például még 1814-ben is.21 A „Statútumok44 — mint láttuk — úgyszólván minden kérését méltányolták és teljesítették a facultásnak s még ugyanaznapi kelettel (1771 máj. 6), a helytartótanács körrendeletét intéz a vármegyékhez, városokhoz és szabad kerületekhez („districtus separatas portas habentes44), melyben az elmondottak értelmében közli velük, hogy kinek szabad Magyar- országon orvosi gyakorlatot űzni s hogy kiknek kell a nagy- szombati egyetemen újra vizsgázni. Egy másik leiratban Pozsony és Nyitra vármegyék hullaküldésre köteleztettek s ugyancsak leiratban hivatott fel Nagyszombat városa, hogy kórházról gondoskodjék.22 Mindezt belátásra bíró, kellően kitanító magyarázatok kíséretében. 21 „Concursus Practicorum in Űrbe Vindobonensi... magnus sit, quodve inde inaequalis distributio per provincias oriatur, et salutare esse, ut status publicus de aequali eorum distributione disponat“. OL. Lit.-pol. 1814. Fons 8, pos. 93. B melléklet. 22 OL. Helyt. Sanitatis. Idealia No. 3. 2554: 1771.
