Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

VII. rész. A kiegyezéstől a világháború kitöréséig (1867-1914)

1867 febr. 19.-én az országgyűlésben felolvasták Ferenc József kéziratát, mely Magyarországnak megadta az alkotmányt és kinevezte gróf Andrássy Gyula elnöklete alatt a felelős ministeriumot. Az egyetemi ügyek fennhatóságának, a vallás- és közoktatásügyi ministeriumnak élére immár másodízben báró Eötvös József került, az államorvosi és közegészségügy pedig a br. Wenckheim Béla alá rendelt belügyministeriumba osztatott be. Az államorvosi X. osztály ideiglenes vezetése Hollán Adolf dr. eddigi országos főorvosra bízatott.

Márc. 21.-én az egyetem tanácsa Rupp N. János orvostanár rector vezetése alatt nyújtotta át hódolatát a Budán megjelent királynak, minek utána előzetesen Eötvös ministert üdvözölte. Június 8.-án ment végbe a koronázás. Az egyetem együtt ünnepelt a nemzettel, együtt vonult ki a belvárosi plébánia templomba a hálaadó istentiszteletre s az előadások szüneteltek. Ez alkalomból Balassa János a Lipótrend lovagkeresztjével tüntettetett ki. Ettől fogva sokat megpróbáltatott hazánkra egy korszak következett el, melyet méltán nevezhetnénk el a „ferencjózsefi virágzás“ korszakának. Hatalmas lendületet vett a tudomány, a művészet, az ipar s mindenkinek meg volt a maga kenyere, a legtöbbnek a kalácsa is. Nem any- nyira a reformoknak, mint inkább a múlt elmaradottságát helyrehozó és sokszor hangoztatott jogos és céltudatos kívánalmak teljesülésének a korszaka ez az orvosi facultás életében is, mely teljes mértékben elérte az európai színvonalat ugyanannak a szervezetnek a keretében, melyet 1848-ban, első ministersége idejében tervezett meg törvény alakjában Eötvös az egyetem részére s amelynek nagy haladást jelentő, leglényegesebb pontjait a Thun-féle közoktatásügyi kormányzat vezette be 1849-ben Ausztriában, valamint nálunk is.