Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig
AZ ORVOSI KÖNYVKIADÓ TÁRSULAT. 565 Markusovszky a könyvkiadó társulat eszméjét először barátjával, Balassával közölte s már augusztus havában több tanár és gyakorló orvos aláírásával folyamodványt nyújtott be Benedek táborszernagynál, Magyarország kormányzójánál, a társulat engedélyezése iránt. Végül is, sok nehézség után, 1862 dec. 15.-én Pest város tanácsától megjött az értesítés, mely szerint a felség szept. 27.-én megengedte, hogy az alapszabályok bizonyos módosítások mellett életbelépjenek; 1863 április hava lett belőle, mire a végleges engedély megjött, melynek alapján a társulat 1863 szept. 23.-án az orvosok és természetvizsgálók Rupp tanár elnöklete alatt Pesten megtartott IX. vándorgyűlésén megalakultnak nyilváníthatta magát s a tisztikar választását is megejthette. Elnök Balassa lett s egyértelmű határozattal a kiadmányok sorát is megállapították. Niemeyer kór- és gyógytana, Billroth sebészete és Stellwag- Carion szemészete voltak a megjelentetésre kiszemelt első munkák. A titkári teendőket Markusovszky vállalta, aki 18 éven át lett a tulajdonképeni irányítója a társulatnak. Évi jelentései, majd pedig 1803—93-ig elnöki beszédei eszmegazdagságukkal ezen évtizedek orvosi culturájának értékes történeti okmányaivá váltak.156 A tanárok közül többen már 1861-ben fellelkesülve kilátásba helyezték, hogy tankönyveket fognak írni: Arányi kórbonctani, Lippay szemészetet, Semmelweis szülészetet, Stockinger sebészeti műtéttant. Sauer különös kór- és gyógytana már ekkor sajtó alatt is volt, a Nékám-féle orvosi műszótár pedig már meg is jelent volt.157 A részvevők és alapítók is nagy számmal jelentkeztek felvételére, az utóbbiak sorát Csausz Márton nyitotta meg a 200 frt alapító összeg letételével. Hogy az orvosi könyvkiadó társulat életrehívása mennyire közszükséglet kielégítését jelentette, ezt bizonyítja, hogy eme „orvoshazafias“ tervet Patrubány dr. is két ízben megpendítette, egy Keresztessy József nevű pozsonymegyei járási sebész pedig 1861 elején javaslatot készített, hogy az ország 2700 orvosa közül való 1000 színmagyar és 700 magyarul tudó orvos alakítson egy társaságot a Szent István- vagy a Kisfaludy- társaság mintájára, fizessen mindegyikük évenkint 4—5 frtot, amiből 30 ívnyi jó, magyarnyelvű orvosi könyvek adatnának 156 O. H. i860 dec. 30, 1863 jan. 4, aug. 9, 1864 febr. 1. 107 Gyógy. 1861, 128. 1.
