Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig
A „FÜRDÉSZET TANSZÉKE'-. 56i 1861-ben többoldalú és erős érdeklődés nyilvánult meg. Szekrényessy József ügyvéd, a Rudasfürdő bérlője tett indítványt, hogy a balneológiának az egyetemen tanszék szereztessék. A helytartóság e „tanszéknek“ magántanár által való betöltését engedélyezte s Pete Zsigmond gyakorló orvos kapott ugyancsak Szekrényessy indítványára felszólítást, hogy a kellő lépéseket e magántanárság elnyerésére tegye meg a karnál. A pest-budai és a vidéki fürdőtulajdonosok és bérlők pedig kötelezték magukat az orvostanhallgatók helyett 1862-től kezdve 3 éven át egy bizonyos összeget „a fürdészeti magántanár“ tiszteletdíjaként fizetni. Pete Zsigmondon kívül 1862 ápr. 3.-áig még két orvos jelentkezett magántanárságért: Grósz Lipót dr., a Rudasfürdő újabban alkalmazott orvosa (utóbb ministeri tanácsos, a közegészségügy vezetője a bel- ügyministeriumban) és Hasenfeld Manó dr., szliácsi fürdőorvos.143 Hármuk közül Pete érte el, hogy 1863 októberében habilitáltassék a balneológiából és már 1862 máj. 17.-én meg is kezdte irodalmi működését a Gyógyászat 22. sz.-ban megjelentetett orvosegyesületi előadásával: „A fürdésnek általában, és különösen a tiszta vízfürdőnek orvos-tudományi értéke.“ Hasenfeld nem nyugodott bele a mellőzésbe, illetve elutasíttatásba s előbb a helytartóságot, majd itteni elutasítása után magát a királyt kérte meg, hogy őt magántanári állásba („Private Dozentenstelle“) juttassa. Felségfolyamodványában kiemeli, hogy elutasítása Mózes-hite miatt történt a cs. k. vallás- és közoktatásügyi minister 1853 dec. 13-iki 8959. sz. rendelete alapján, mely a nem-katholikusok alkalmazását a pesti egyetemen korlátozza; „ez azonban — írja Hasenfeld — a Felséged által kimondott elvbe ütközik, mely szerint a vallások egyenjogúsága (confessionelle Gleichberechtigung) áll fenn; az osztrák monarchia többi egyetemein tanítanak izraeliták s az, hogy a pestin már tanítják a balneológiát, nem lehet akadály, mert a bécsi és más egyetemen is ezt a tantárgyat két, sőt több docens is adja elő“. Kéri tehát, mivel a habilitatio actusá- nak jó eredménynyel vetette alá magát, hogy a király adományozza neki a magántanári állást. A helytartóság hja&enfeiíi. elutasítását továbbra is fenntartani javasolta, mertiféryéAywen semmi újat nem hozott fel, az idézett ministeri r^nclelet sem 143 Gyógy. 1861, 21. 1. — 1862, 367. 1. A Pázmány-egyetem története III.
