Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig
VI. 1848 MÁRCIUSÁTÓL AZ 1867-ES KIEGYEZÉS IDEJÉIG. ii rk. tanár, Prágában 15—7, Berlinben 12—9, Lipcsében 8—12, Münchenben 13—5 tanár működött, a többi német egyetem orvosi kara azonban nem érte el a pestinek a számát, amennyiben Würzburg 11—3, Bonn 10—12, Tübingen 10—4, Göttingen 9—4, Königsberg 9—1, Heidelberg 6—5, Jena 8—2, Freiburg 7—3, Greifswald 7—2, Giessen 7—2, Erlangen 6—2, Halle 6—1, Marburg 5—3, Rostock 6—1, Boroszló 5—1, Kiel 4 rendes — 2 rk. tanár felett rendelkezett.119 A „Gyógyászat“ szerkesztőségének érdeme, hogy 1861- ben figyelmeztette az illetékes köröket, ne írják tovább is tévesen: „pesti magyar kir. tudomány-egyetem“, mert a „magyar“ melléknévnek e helyütt a „tudomány-egyetem“ főnévvel kell megegyeztetve lennie, tehát „Kir. Magyar. Tud.- egyetem“ a helyes név, mivel azt akarjuk és azt kell kimondani, hogy az egyetem magyar, nem pedig azt, hogy az egyetem a magyar királyé.120 1863-ban a magyar udvari kancellária az egyetemi elnöki tisztet óhajtotta volna újra betölteni s ezt márc. 10.-én azzal az indokolással terjesztette a ministeri conferentia elé, hogy „az egyetem tanárai közül választott rectorok csak ritkán állanak a közérdeket képviselő pártatlanság álláspontján“, miért is — eltérőleg régebbi nézetétől — azt javasolta, hogy az 1840-ben megüresedett, de be nem szüntetett elnöki állás betöltésével ne várjanak az egyetem újjászervezéséig, „hanem töltsék azt be már most és annyival is inkább, mert Pálffy gróf, a magyarországi helytartó is ezt ajánlja, egyben javaslatba hozva Lonovics József v. b. 1.1., septemvir, érseket, aki kiváló képességeivel, ismereteivel és nagy tekintélyével az egyetem újjászervezését is alkalmas lesz előmozdítani s majdan az élre állani. E mellett Lonovics minden pártoskodáson felül áll s a közérdeket is méltányolni tudja. Az ügy a minister-conferentia elé került, ahol több mint egy évig szándékosan hevertették. Rainer főherceg helyesnek látta döntés előtt Schmerling állam-ministernek a véleményét is kikérni, nehogy „ismét“ oly állás szerveztessék, mely az 119 Gyógy. 1862, 1046. 1. 120 Gyógy. 1861, 527. 1.
