Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig
MARKUSOVSKY LAJOS ORVOSTÖRTÉNELMI PÁLYADÍJA. 54I tanárainak a kinevezésénél az orvosi kar véleménye is kikéressék.100 A kar továbbá a tájbonctant oly tárgygyá kívánta minősíttetni, melynek hallgatása nélkül az orvostanhallgatók doctori szigorlatra ne legyenek bocsáthatók, vagyis kötelező tárgy legyen. 101 A szülészeti kóroda féléven át való látogatásának rendes és kötelező tanulmánynyá nyilvánítását szintén kérelmezte a kar.102 Mindezeken kívül Markusovszky az Orvosi Hetilap hasábjain az orvostörténelem jelentőségére hívta fel a figyelmet, s nyomatékosan fellépett az érdekében, több ízben is. Erre írja Korányi Frigyes: „Talán nem tévedek, ha azt hiszem, hogy Markusovszky jelentőségének a szélesebb körök előtti elismerése ezen fellépése által lett bevezetve/'103 Markusovszky azzal is súlyt kívánt adni az orvostörténelem mellett való felszólalásának, hogy az Orvosi Hetilap részéről pályadíjat tűzött ki a magyar orvostan történelmét tárgyazó munkára a következő indokolással: „A magyar orvostannak történelme nem létezik. Mi idegenek vagyunk mimagunk körében. Tanuljuk, tudjuk a francia, német stb. gyógytanodák józan és ferde nézeteit, elveit, rendszereit, haladását stb., a mi hazabelieink tevékenységéről mitse tudunk, mitse hallunk; hogy hazánkon kívül e tárgyról nincsen szó, annak elég oka van; de hogy mi saját múltúnkat és jelenünket elhallgatjuk s kedves mieinket itthon keleti közönynyel mellőzzük, ezt nem lehet még min- magunk irányában sem rossz néven nem vennünk. Irodalmunk e tátongó hézagán segítve kell lenni: tűzzük ki pályakérdésül az orvosi tudomány hazánkbani kifejlődésének történelmét. Nekünk magyarhoni orvosoknak múltúnk szebb, gyümölcsözőbb volt, mint jelenünk az utóbbi évtizedekben mutatkozott. Valamint a nemzet, melynek történe van, örömmel andalodik el múltján s magának abból hazaszeretetei és tetterőt merít: úgy a magyar orvos is büszkébb önérzettel tekin- tend jelene és jövőjére, ha a történelem tükrében látja, hogy az úttörő elődök hosszú sora vonult el előtte, s hogy a hazai orvosi irodalmat korántsem kezdeni, hanem az elődök nyomdokain folytatni kell. A történelem befolyása az utódok szel100 Gyógy. 1861 okt. 12. sz., Wiener med. Wsch. 1862 jún. 22. sz. 101 Gyógy. 1862. 327 1. 102 OH 1861 aug. 4. 103 Emlékbeszéd Markusovszky Lajos fölött. OH. 1902. 42. sz.
