Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig
zokszó nélkül búcsúzott el pesti barátaitól, akiknek egy részével még továbbra is levélbeli összeköttetésben maradt, sőt 1864 szept. közepén Pesten meg is látogatott. Hogy más idegen professorok, nemcsak Czermak, mily ragaszkodó érzések közt távoztak körünkből, erre további példa Schenzl Guido, aki nálunk a tudományos meteorologiát alapította meg s akit szerzetének parancsa az admonti apátság átvételére rendelt vissza s aki még itt is „bei uns zu Hause“ szokott volt Magyarországról megemlékezni. Vagy Halder Konrád, aki mint a classica philologia első tanára került az egyetemünkre és akit bár szintén marasztottunk, senkinek sem kívánt útjában állani.95 A távozó tanárokat elbúcsúztatni még Virozsil rectornak adatott meg, aki szemben az évközben felmentett dékánokkal, csak az 1860/61. tanév végén menesztett tisztségéből. Ezután már a tanév megnyitását, az új tisztikar beiktatását s az egyetem alapításának évfordulóját ismét ünnepélyesen megülik. Mindamellett a közhangulat még izgatott, a nemzeti és tudományos élet még bátortalan, a bécsi közoktatásügyi tanács az egyetem ügyeibe bele-bele ártja magát és Bécs még mindig ellenállásra, dacra ingerli a magyarokat, mely a divatok túlzásába is átcsapó akkora nemzeti felbuzdulást idéz elő, hogy Széchenyi István újabb forradalomtól félti nemzetét s rémlátásaiban, beteges önvádjában i860 ápr. 8.-án saját kezével oltja ki életét. Ilyformán ezek a biztatóan induló, de azután sok bántó mozzanattal megzavart 60-as évek csak előkészítői voltak a későbbi kedvezőbb időknek. Ezekben a mozgalmas időkben a diákság mintaszerű, komoly magatartást tanúsított s az ifjak mindenkor mint tapintatos, de igaz hazafiak viselkedtek. A bécsi egyetemen beiratkozottak 1861-ben lárma és tüntetés nélkül szervezkedtek, hogy tömegesen elhagyják Bécset és a pesti egyetemre jöjjenek tanulmányaikat folytatni, ahol anyanyelvükön hallgathatják, tehát jobban meg is értik a tantárgyakat,96 miként azt a statistika is tanúsítja. 1857/58— 1859/60 közt 190 körül mozog az évente Pesten beírt medikusaink száma, mely 1860/61-ben 168-ra sülyedt le, hogy aztán 1861/62-ben 260-ra, 1862/63-ban 287-re szökjék 95 Egyetemi beszédek 1899/1900. 96 Wiener med. Wschr. 1861. 204. 1. VI. 1848 MÁRCIUSÁTÓL AZ 1867-ES KIEGYEZÉS IDEJÉIG.
