Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig
DIÁKJAINK A MAGYAR NYELV ÜGYÉÉRT. 535 az egyetemek tudományos intézmények, következésképen a világirodalommal kell foglalkoznak és tudományos jelentőségükből veszítenének, ha egy olyan nemzetiség kizárólagos szolgálatába állíttatnának, mely sem világirodalom felett nem rendelkezik, sem azt megteremteni nem tudná. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a németnyelvűek mellett magyar előadások is ne tartassanak. A kérdés nagy horderővel bír, mert Krakóra nézve is meg kell oldani. Ám ha Pest és Krakó megkapja az engedményt, lassankint az összes többi egyetemen nemzetiségi harc fejlődik ki, mely Csehországra nézve a legveszélyesebb következményeket fogná maga után vonni. Thun elismeri, hogy Pestet illetőleg nehéz lesz ezen állásponton megmaradni, de kötelességének fogja ismerni azt a birodalmi tanácsban (Reichsrat) megvédeni. Az igazságügyminister úgy látta, hogy a fennálló rendszert nem lesz lehetséges fenntartani, a legközelebbi magyar országgyűlés bizonyára felborítaná. A birodalmi tanácsban sem fogja Thun a többséget megkapni. Hasonló nézeten volt a belügyminister is.89 A ministeri conferentia szept. 20.-án tartott ülésén Thun bejelentette az egyetem kérelmét, hogy a magyar nyelv már az okt. i.-én megnyíló új tanévtől kezdve iktattassék a jogaiba. Thun most már azt az álláspontját tolmácsolta, hogy a kérelmet a fennforgó viszonyok közt nem lehet elutasítani, mert különben a legközelebbi napokban botrányok törnek ki Pesten. Mivel azonban tartani lehet tőle, hogy a kormány engedékenysége Prágában aggályos visszahatásokat kelt, ezért a kérdést nem lehet elszigetelten magában megoldani, hanem a Magyarországra vonatkozó többi rendszabállyal együttesen olykép, hogy a magyar tanítási nyelv engedélyezése ne didaktikai, hanem politikai okok által előidézettnek lássék. Az orvosi karra nézve ez nem is lenne aggályos, de annál inkább a jogira, ahol a tanárok többsége nem tud magyarul. Rechberg gróf ministerelnök és külügyminister azon a nézeten volt, hogy legjobb lenne a kedélyek izgatottságának tartamára az egyetemet bezárni, ez alatt az ifjúság úgy sem tanul, a döntést pedig halasztani kellene. A belügyminister a magyar tannyelv engedélyezése mellett szólalt fel, az egyetem bezárásával s megnyitásának d9 Min. Konferenz 2760: i860.
