Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

II. rész. Az orvosi kar megszervezése és felállítása (1769-1770)

matum elrendeli azt is, hogy a következő tanév kezdetéig az egyetem „reformatióját“ keresztül kell vinni, gondoskodni kell tehát sürgősen a szükséges építkezésekről és egyéb átmeneti intézkedésekről.

Az újjászervezett egyetemet Mária Terézia a m. kir. helytartótanács útján érvényesítendő királyi gondozás (protectio, cura et potestas) alá helyezte s a felette való legfelsőbb felügyeletet a királyi „reservált jogok“ közé sorozta. Az „érseki egyetem“ ilymódon automatice, minden törvényhozási actus nélkül „királyi egyetemmé“ vált, melynek főigazgatójává (Superior Universitatis Director) a királynő gróf galanthai Fekete György alkancellár, főudvarmester, belső tanácsost, Arad megye főispánját tette meg, van Swieten egyik fő tanácsadóját az egyetem újjászervezésében. Az elrendelt építkezések megkezdésének is mi sem állotta útját, mert azok költségeiről az inti- matumban gondoskodott a királynő s mert a magyar udvari kancelláriának már szeptember 21-én tett eziránti előterjesztése is megjárta már az államtanácsot, mely elfogadta Hildebrandt Ferenc cs. kir. udvari kamarai építész és mérnöknek, a budai királyi palota építőjének tájékoztató jelentését az iránt, hogy mennyiben felelne meg a nagyszombati jezsuita collegium az egyetem céljainak s hogy miféle építkezésekre és átalakításokra volna ott szükség. Részletezve felsorolván a szükséges helyiségeket, Hildebrandt kimutatta, hogy azoknak a száma még akkor sem lenne elegendő, ha még egy emeletet húzna

mialatt Angliában, Franciaországban gazdagon haltak meg a professorok és doctorok, míg Hollandiában milliókat érő vagyont gyűjtött össze Boerhaave, addig a harmincéves háború következményeként csak kisfizetésű, néha csaknem nyomorgó tanárokat találunk a német egyetemeken, akik közt nem egy akadt, ki kénytelen volt pensiót fenntartani, mint például Hoffmann Halléban vagy Ludwig, Goethe barátja, akik diákmensákat tartottak fenn. Egyes német egyetemek orvosi facultásai ugyanezen okból arra törekedtek, hogy diplomáikat sokan vásárolják s ezért sokszor feltűnő könnyítések mellett árusították azokat jó pénzen. Voltak, kik nélkülözéseiken enyhítendő, titkos szerekkel kereskedtek, még Stahl és Hoffmann is. Az 1200 frt-os fizetés értékét legjobban világítja meg az az adat, hogy Bécsben egy magasrangú katonatiszt, kinek fogatot is kellett tartania, ugyanakkor 300 frt fizetést húzott. Sajnos, a pénz vásárló erejének utóbb beállott csökkenése egyre értéktelenebbé tette az 1200 frt-ot.

II. A KAR MEGSZERVEZÉSE ÉS FELÁLLÍTÁSA (1769—1770).