Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig
SEMMELWEIS. 52I csupán „előismeretei“ voltak belőle és akit egy évvel későbben a bécsi egyetemre neveztek ki a szülészet tanárává, amely hivatásában „Semmelweis tanai elől elzárkózván, működése emberáldozatokat vont maga után“.64 A tanári kar csak a második helyen jelölte Semmelweist, harmadikon Wallát. Ezzel a jelöléssel az egyetemi senatus is egyetértett. Egyetemünknek azonban és a magyar szülő asszonyok tömegének javára, áldására, a budai helytartóság elnöksége nem fogadta el az egyetem javaslatát és Thun gróf közoktatásügyi ministerhez tett jelentésében kifejtette, hogy nem lehet arra számítani, hogy Braun megtanuljon magyarul; a tanári kar javaslatát már csak azért sem fogadhatja el, mert megfelelő belföldi pályázó is van Semmelweis személyében, aki munkásságával már európai hírnevet szerzett s amellett teljesen bírja a magyar nyelvet. A helytartóság ezen javaslatát Albrecht főherceg mint Magyarország polgári és katonai kormányzója is jóváhagyta, Thun gróf pedig azzal mutatta be az egész ügyet a felségnek, hogy semmivel sem lenne indokolható megvárni, míg valaki megtanulja a magyar nyelvet, amikor itt van Semmelweis, aki a legteljesebb mértékben egyesíti magában a tanszék betöltéséhez kívánatos összes kellékeket. Ferenc József Laxemburgban 1855 júl. 18.-án Semmelweis Ignácot nevezte ki az elméleti és gyakorlati szülészet rendes tanárává.65 Tíz év adatott összesen Semmelweisnek, hogy áldásos tanait magyar hallgatók és bábák százai közt terjessze. Tanszékének voltaképeni tárgyát, a szülészetet, a nőgyógyászattal is kiszélesítette. 1863 jún. 22.-én végezte az első ovariotomiát hazánkban. Tanári működését azonban nem tekintette kimerí- tettnek a szakmájában való foglalkozással s 1861-ben elvállalta a kari könyvtárnoki tisztet, lemondva az ezen teendőkért rendszeresített 200 frt.-nyi tiszteletdíjról. 1864-ben összeállította az előző év végéig a könyvi ár betűrendes és szakok szerinti katalógusát 2 kötetben. Továbbá 1862 márciusában átvette a központi védhimlőoltóintézet igazgatását és nagy buzgósággal állt az ország orvosainak rendelkezésére az oltóanyag beszerzése körül, valamint hetenkint 2-szer d. u. 3 órakor 64 Fischer I.: Geschichte d. Geburtshilfe in Wien. 1909. 304. 1:^ 65 Min. Konferenz 2384: 1855.
