Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig
520 VI. 1848 MÁRCIUSÁÍÓL AZ 1867-ES KIEGYEZÉS IDEJÉIG. lépést tartani a szülészetnek ama ugrásszerű fejlődésével, mely honfitársának, Semmelweisnek nevéhez és 1847-ben tett áldásos és örökigaz felfedezéséhez fűződött. A gyermekágyi láz új kóroktana és elhárításmódja ismeretlen, vagy ami még rosszabb : el nem ismert maradt Birly előtt, nem kisebb mértékben, mint Németország csaknem összes szülészei, sőt Virchow előtt is. A szülészeti tanszékre heten pályáztak: I. Braun Károly, a Trient melletti Alle Laste-i cs. k. szülő- és lelencháznak két év óta aligazgatója, aki 4y2 évig szolgált a bécsi közkórház szülészeti klinikáján, több nyelvet beszélt, a magyarban „előismeretei“ voltak. 2. Eggensdorfi lovag Pachner Bernát laibachi szülész-tanár és főorvos, aki 9 évig szolgált a bécsi közkórházban s szülészeti osztályán, egy időn át a bécsi szülészeti tanszéken volt supplens, Laibachban eleinte a törvény- széki orvostant és az állatgyógyászatot adta elő s 1842-ben a gyermekgyógyászat tanításával bízatott meg. 47 éves kora és a magyar nyelvben való járatlansága miatt pályázata figyelembe nem volt vehető. 3. Pech József, a csehországi Schweinitz városának orvosa. 4. Roth Ignác, pesti gyak. orvos. 5. Semmelweis Ignác, a Szent Rókus kórház főorvosa, aki a bécsi szülészeti klinikán három éven át teljesített működése alatt kifejtette a gyermekágyi láz keletkezési módját, a londoni, amsterdami és kiéli szülőintézetek részéről megtisztelő elismerésekben részesült, nézeteit a bécsi tudományos akadémia további kutatásokra érdemesítette. 6. Walla Ferenc, pesti gyak. orvos s a tanszék helyettes tanára és 7. Weber Nándor, a lem- bergi sebészi tanintézetben a szülészet tanára. A pályázatok megtárgyalásakor a tanári kar a helytartóság aziránt felvetett kérdésére, vájjon a kinevezendő tanárnak kell-e magyarul tudnia, tekintettel arra, hogy a szülészet tanárának német és magyar nyelvű előadásokat kell tartania, igenlőleg válaszolt. Ezek után következett a szavazás. Soha történetíró toll nehezebben nem írt le mondatot, mint most azt a tényt, hogy a pesti egyetem orvostudományi kara titkos szavazásban nemzetünk és egyetemünk büszkeségét, a világ egyik legnagyobb orvosát és az emberiség egyik legnagyobb jóltevőjét, Semmelweist leszorította a jelölés első helyéről és arra Braunt helyezte, azt a Braunt, aki nem tudott magyarul,
