Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig
5l8 VI. 1848 MÁRCIUSAITÓL AZ 1867-ES KIEGYEZÉS idejéig. Thun minister az elnémetesítés érdekében a megürülő tanszékeket németajkú tanárokkal igyekezett betölteni. El kell azonban ismernünk, hogy ezek az ide áthelyezett tanárok szakmáiknak igen jól képzett képviselői, sőt nagyrészt valamelyik osztrák egyetem tanszékének előzetes betöltői voltak. A bölcsészeti kar első ily kinevezettje Langer Károly dr., a bécsi anatómiai intézet prosectora volt, aki 1851-ben neveztetett ki a pesti egyetem állattani tanszékére s az 1852/53. tanévtől kezdve az orvosi karon a tájbonctant adta elő 1856-ig, amidőn a Josephinumba hivatott meg tanárnak. Egy évi szüneteltetés után, 1858/59-től fogva a Krakóból áthelyezett Brühl K. Bernát lett az utóda Langernak a tájbonctan tanításában is. Nagy nehézségek és egyelőre igen primitív körülmények közt régi kívánalom valósult meg 1855-ben a sebészi műtőintézet felállításával. 1854 márc. 8.-án a közoktatásügyi ministerium kérdést intézett az egyetemhez, miképen lehetne a bécsinek mintájára s az egyetemi alap különösebb megterhel- tetése nélkül egy tökéletes műtőintézetet felállítani és okt. i.-én már üzembe is helyezni? A budai helytartóság jún. 11.-én válaszolt: jóllehet az orvosi kar régi kívánságának a megvalósulását jelentené a műtőintézet felállítása, a fennálló térhiány és a hullák hiánya iránti aggodalom lebírhatatlan akadálynak tűnik fel. A katonai kórházak — kötelezettségük ellenére — beszüntették a hullaküldést, ám ha újra is köteleztetnének erre, a helyőrség létszámának csekély volta miatt sem lehet elegendő hullára számítani. A kar tehát az adott körülmények közt nem látta megvalósíthatónak a ministerium ajánlatát.62 Thun gróf júl. 14.-én újra leírt az egyetemhez s szinte feltűnő, mily biztató hangon igyekezett rábeszélni a kart, hogy a műtőintézet Pesten mindenképen felállíttassék; aminek az lehetett a háttérben az oka, hogy a bécsi intézetben a magyarok részére rendszeresített két kétéves műtőnövendéki ösztöndíjas helyre újabban egyetlen magyar pályázó se akadt! Aug. 4.-én az orvosi kar, elsősorban Balassa és Stockinger, megint csak aggályok felsorolásával felelt a minister biztatására, ez 62 OL. Ofn. Statth.-Abtlg. 12425:1854.
