Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig

hogy itt mint e szakma tanára helyezkedik el. Thun gróf dec. 27.-én közölte, hogy nem támogatja a tanszéket, de támogatja a tárgyat, mert annak szükséges voltát elismeri. A kar dolga lesz Weiss dr. alkalmassága felől dönteni. 1851 márc. 3.-án jelenti a kar a ministeriumnak, hogy egyik részük pályázatot kívánna kiíratni, a többiek pedig kétségtelennek látják, hogy a számos dolgozat felett rendelkező Weiss dr.-on kívül más nem is jöhet szóba. A különvéleményt benyújtó két kari tag megmaradt a maga nézetén s ezt azzal indokolta, hogy a patho- chemia még nem eléggé fejlett szakma. A helytartóság erre a következőket jegyezte meg: „Aki azt hiszi, hogy a patho- chemiát üres ballastnak tekintheti, annak minden tudást, ha nem mutat fel apodiktikus eredményeket, sőt magát az orvosi tudományt is el kell hajítania. Ha azt akarjuk, hogy az orvosi tudomány a lehető legmagasabb tökélyre emeltessék, akkor az csakis a physikalis vizsgálati módszereknek a kórbonctannal és a kórvegytannal karöltve haladó legmagasabb fokra fejlesztése útján érhető el, — ezt elnyomni annyit jelentene, mint egy gyermeket megölni azért, mert nem mindjárt mint férfi jött a világra.56 57

A Thun-ministerium hivatalba lépése óta és jóváhagyásával 1851 máj. 6.-án habilitáltatott nálunk Lenhossék József a táj bonctanból,5 7 s a következő tanévben Margó Tivadar a szövettanból és az előkészítő sebészi tudományokból.58

Ezen két első magántanári képesítés után éveknyi szünet állott be, aminek nyilván az volt a nyitja, hogy a ministerium csak 1857-ben közölte miheztartás végett a pesti egyetemmel a Bécsben már 1848 dec. 19.-én életbe léptetett magántanári habilitatiós szabályzatot s így a netán vállalkozni kész egyének nem éreztek biztos alapot maguk alatt, amelyen a docentura felé megindulhattak volna. A vállalkozók egy bizonyos csoportjára elriasztólag hathatott dr. Krick Rudolf esete is, aki 1856-ban a syphilidologiából folyamodott magántanárságra. A kar jan. 25-iki ülésében foglalkozott a kéréssel,

56 OL. Budai helytartóság 218: 1851. — 3114: 1851.

57 OL. Ofner Statth. Abtlg. 6827: 1851.

68 A Wiener med. Wschr. 1851 márc. 10. száma tudni véli, hogy Semmelweis is magántanárságot nyert.

VI. 1848 MÁRCIUSÁTÓL AZ 1867-ES KIEGYEZÉS IDEJÉIG.