Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig
BALASSA JÁNOS IGAZOLÁSA. 497 történetében, melyre nem esik jól visszatekinteni. . . Szakmájában nem volt a feladatához való képzettsége/'31 Arányi 1850 márc. 29.-én helyeztetett vissza állásába s kezdhette meg szünetelő kórbonctani előadásait, fizetését is csak ezen időtől kezdve kapta meg32 „az igazolási eljárás előreláthatólag nem kedvezőtlen eredményének feltételezésében". Balassa 1850 szept. 25.-én helyeztetett szabadlábra és nyerte vissza tanszékét. Bűne az volt, hogy 1848 okt. 11.-én levelet írt Kossuthnak, melyben két magyar cs. k. tisztet ajánlott valamely különleges megbízatásra. Emiatt Balassa hivatalától felfüggesztetett s a katonai törvényszék három havi kaszárnya-börtönre ítélte őt, ez a büntetés azonban Haynau előterjesztésére kegyelmi úton részben elengedtetett, Geringer pedig 1850 februárjában — a purificatio kedvező eredményének feltételezésében — hivatalába visszahelyezendőnek ítélte. Az igazoltatási eljárás azonban nem igazolta teljesen Balassát, úgy hogy végleges elbocsátása a pesti katonai törvényszéktől tétetett függővé. Geringer közbelépett a katonaságnál is, de sikertelenül. Az igazoltató bizottság szótöbbséggel hozott elutasító ítéletét 3 vádpontra alapította: 1. az említett levelet Balassa Kossuthhoz csakugyan megírta, 2. a felkelők javára tábori orvosok kiképzését szolgáló tanszék sürgős felállítását kezdeményezte, 3. orvoskari igazgatói állását a „rebellisek" uralma idején is megtartotta. A katonai törvényszék most már csak a legfelsőbb kegyelemtől kívánta függővé tenni a továbbiakat, de újra kidomborította mindazt, ami Balassa ellen szól, mire az államügyész különvéleményt adott be, s Balassa eltévelyedéseit („Verirrungen"), miként Geringer is, sokkalta enyhébb színben tüntette fel; mindketten abbeli meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy ezek Balassának egyébkénti magatartásával és érdemdús működésével teljes engesztelődést nyertek, amennyiben a Kossuthhoz írt levele miatt már kiállotta a börtönbüntetést s újra alkalmaztatásra érdemesnek ítéltetett. A felkelők orvosi ápolásáról való gondos31 Id. Imre József szavai. (Idézve Bartók Imre: „A szemorvoslás . .. története Magyarországon“ c. közi. után. Gyógyászat ►193!. k. ny.) 32 OL. Budai helytartóság 5662: 1850, 11.410: 1850.;::«' A Pázmány-egyetem története III. 32q
