Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
I. rész. Az orvosi kar felállítását megelőző időszak (1635-1769)
MÁRIA TERÉZIA FELÁLLiTTATJA AZ ORVOSÍ KART. 3I A történések különös véletlene az, hogy ennek a lehangoló, remények szárnyát szegő tárgyalásnak actákban is lefektetett dátuma: 1769 július i7~ike;és ugyanez a július 17-ike az a [nap, amikor Mária Terézia a késői ivadékok lelkét is hálával eltöltő anyai gondoskodása az ő ,,perchara gens Hungara“-ja iránt egy csapásra megszüntetett minden nehézséget, mely a magyar egyetem kiépítésének és orvosi karral való kiegészítésének útját állotta, elhárítván a nehézségek útjából minden oda gördült és minden odagördített akadályt, amennyiben az anyagi szükségletek fedezetét előteremtette. Ebben is van Swietennek volt oroszlánrésze, mert ő figyelmeztette úrnőjét arra, hogy a jezsuita rend könnyen adhat évente 10.000 frt-ot az egyetem céljaira, így is történt s Mária Terézia arra kötelezte a magyarországi Jézus-társaságot, hogy rendházainak összjövedelméből hasítsa ki a jelzett összeget, aminek az esztergomi káptalan elismerésre- méltó készséggel meg is felelt. Az 1548. évi XII. törvénycikkre51 való hivatkozással a nagyszombati egyetemnek ajándékozta Mária Terézia a József hesseni őrgróf és darmstadti herceg, apát halálával megüresedett, Szent Ilonáról elnevezett tolnamegyei dunaföldvári apátság évi jövedelmének 80%-át, ami az időtájt körülbelül 7200 frtot tett ki; végül a kincstárt arra utasította, hogy 80.000 frtot utaljon ki a szükségesekké váló egyetemi építkezések céljára. Az ily módon rendelkezésre bocsátott ellátmányszerű összegeket a királynő első percben csak a három meglevő kar kibővítésére és fejlesztésére vélte elegendőknek, van Swieten azonban rövidesen meggyőzte őt, hogy azokból a hiányzó negyedik facultás is fel lesz állítható és javadalmazható. Ezek után tehát a tanulmányi bizottságok, a magyar kancellária és az államtanács a legszámottevőbb gond: az orvosi kar felállításának anyagi része felőli gondoskodás gondja alól felszabadulva folytathatták tárgyalásaikat, melyek során még az orvostudományi kar mikénti megszervezésével sem kellett foglalkozniok, mert azt Mária Terézia közvetlenül van Swieten gondjaira bízta, aki megbízatásának a tőle megszokott körültekintő lelkiismeretességgel meg is felelt, úgy, hogy 51 Ezen törvénycikk szóbanforgó része így szól: „Dignetur Majestas Sua bona et proventus Ecclesiarum et Capitulorum, ConvetUüunjgue;. desertorum ad erectionem Scholarum, Doctorumque viror,tím^jkistej^- tationem, sine diuturni mora, ubique converti facere". / *0"
