Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
V. rész. A II. Ratio Educationistól (1806) 1814 márciusáig
A KOPOGTATÁS ÉS HALLGATÓDZÁS TERJESZTŐI. 4*7 a különböző országok odasereglő ifjai, köztük egyre növekvő számban magyarok. A hallgatódzás divatba hozta a stetho- skopot is, melyet 1832-ben a bécsi Müller Frigyes dr. demonstrált először a Bécsben megtartott „Deutsche Naturforscher- und Aerzteversammlung“-on, különösebb érdeklődést azonban iránta felkelteni nem tudott. Felmerül a kérdés, ki vezette be minálunk az említett két physikalis vizsgálati módszert, nemkülönben a Stethoskop használatát? A magyarok közül 1831-ben „Sámuel Landshut Hungarus“ volt az első, aki inauguralis dissertatióját „de stethoscopio et eius pro diagnosi applicatione“ tárgyról írta s ebben a plessimeterről is megemlékezett. Ugyanebben az évben már hirdette a lapokban Schmid András, hogy boltjában a Kígyó-utcában, a báró Brúder-háznál „hangtömeszeket“ lehet kapni, Laénnec-félét 3, Piorry-félét 12 bankó forintért. Nálunk 1841-ben még nem honosodott volt meg a hallócső s Bugát ebben az évben panaszolja, hogy „nálunk... a hallgacsők nem-igen vannak divatban, azért is nem, mert practikai oskoláinkban nem vezettetnek be a gyógytanulók a hallgacsőveli élésre“, „mert kényelmesebb sthetoskop (sic!) nélkül diagnosist csinálni, de millyet?“.385 A kopogtatás és hallgatódzás elterjedését nagyon a szívén viselte Eckstein Frigyes, a János professor fia, aki „Utazási töredék“-ében feljegyezte, hogy „Ottani (bécsi) mulatásom rövid idejét [7 napig tartózkodott Bécsben] különösen dr. Skodának a kopogtatás (percussio) és hallgatódzás (auscultatio) fölötti magány leckéire igyekeztem használni“.386 Ugyancsak 1841-ben Dabasi Halász Gejza dr. dissertált e két módszerről. Az Orvosi Tár 1841. II. 21. lapján egy magát meg nem nevező szerző ír „A természettani mell vizsgálatról“ és megjegyzi, hogy „nem lehet eléggé csudálnom, hogy ezen vizsgálódás sajátságai oly kevés pontossággal adattak elő“. 1842-ben Schöpf Auguszt (sic!): „A mellbetegségek biztosabb megismerése és gyógyítása a Hangtömesz, Kopogtató és Bonczvizsgálat használatával“ címen adott ki jól tájékoztató könyvet. A magyar okleveleknek az örökös tartományokbeliekkel való szabatos conformálása érdekében a helytartótanács 1840 385 Orv. Tár. 1841. 334.1. 386 Orv. Tár. 1841. 2. 1. A Pázmány-egyetem története III.
