Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
V. rész. A II. Ratio Educationistól (1806) 1814 márciusáig
398 V. A II. RATIÓTÓL (i$o6) 1848 MÁRCIUSÁIG. pánikot. Feltűnő azonban s igen nagy tudományos tolerantiára vall, hogy 1831-ben az egyik doctorandust, a későbbi professor Rupp Jánost „a cholera nem ragadós voltáról“ írt dissertatiója alapján avatták doctorrá. A kar a teendők sikeresebb foganatosítására Pest város 5 kerületének (Bel-, Lipót-, Teréz-, József- és Ferencváros) 22 -körre való felosztását javasolta, egyben megnevezve a 22 orvost is, akik a cholera-orvosi teendőket a szintén néven nevezett 28 orvos segédlete mellett elvállalták. Megnevezte továbbá a kar azokat a kórismézésben és a további teendőkben tapasztalt ,,idősebb orvosokat“, akik mint tanácsadók (medici districtuales consulentes) voltak hajlandók rendelkezésre állani. Ezen 12 tanácsadó orvos közül 8 egyetemi tanár volt, névszerint Schuster, Reisinger, Fabini, Schordann, Hoffner, Birly, Széky, Csausz. Aug. 30.-án Bene Ferenc is megajánlotta magát, hogy a Pozsonyt veszélyeztető járvány dolgában a helyszínén intézkedjék. Júl. 21.-én a tanári kar elhatározta, hogy mindkét nembeli ápolókat (parabolani) képez ki otthonukban fekvő betegek számára s ezt Brauer József dr.-ra bízta, aki ilymódon érdemeit megszerezte arra, hogy később a parabolanologia egyetemi előadásával meg- bízassék.348 — A cholera sokáig dühöngött az országban; csak 1832 máj. 22.-én jelentették ki hivatalosan, hogy megszűnt dúlni. A járvány egész tartama alatt minden tekintetben, tanácscsal és tettel, helytállottak a kar tagjai, amiről a kar irattárában őrzött s még közelebbi feldolgozásra váró „Cho- leralia“ c. vaskos irattömeg is ékesen tanúskodik. Miként minden nagy járványnak, úgy az 1831-32. évi cholera nyomában is vérengző pórlázadások349 ütötték fel a fejüket Zemplén és még néhány megyében, az urakat vádolva a kutak elmérgezésével, aminél azonban nem kevésbbé megdöbbentő, hogy Reviczky Ádám, az aulikus magyar kancellár, József nádorra fogta rá, hogy e lázadásokban benne van a keze. 348 Codex III/4. 14, 22, 129, 149, 159, 164, 169, 196, 266, 302, 305, 361, 365, 452. 349 E lázadásokat ismerteti: Gyógyászat-Államorvos. 1884. 466. s 730. 1.
