Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

V. rész. A II. Ratio Educationistól (1806) 1814 márciusáig

BUGÁT PÁL.

37I

Bugát egyéni gyarlóságai semmiképen sem kisebbíthetik hazafias és tudományos érdemeit. Toldy Ferenccel ő indította meg 1831-ben és folytatta Flór Ferenccel 1833-tól 1848-ig, majd 1861-től 1864-ig az első orvosi magyar folyóiratot, a „Magyar Orvosi Tár"-t, 1841 máj. 28-án pedig, az orvosok és természetvizsgálók Pesten tartott első nagygyűlésén életrehívta a magyar természettudományi társulatot, alapszabályokba is foglalt céljául tűzve ki: ,,a) a természeti tudományokat mívelni, különösen hazánkat természettudományilag vizsgálni; b) minél nagyobb mértékben részeltetni hazánkfiait a természeti tudományok jótékonyságában/' E ma is virágzó királyi magyar társulat Bugátot választotta első elnökévé, ki azt 1848-ig töltötte be, mialatt a társulatot erősen virágozóképessé tette. Az 1848-iki honvéd bizottmány az ország főorvosává nevezte ki Bugátot, de már 1849-ben az osztrák kormány által elrendelt igazoltatás alkalmával törhetetlen hazafiasságáért („als eifriger Ultra für die einseitigen magyarischen Tendenzen seit jeher bekannt")295 Virozsil Antal rector elnöklete alatt működő igazoló bizottság által a legkedvezőtlenebbül minősíttetett, minek következtében tanári állását többé el nem foglalhatta s nyugdíjigényét is elvesztette. 1861-ben az általa egykor oly kíméletlenül támadott Sauer professor követett el mindent nyugdíjának megszerzésére, de sikertelenül. 1850-től fogva 1865 júl. 9.-én bekövetkezett haláláig Bugát főleg a nyelvészkedési tevékenységét folytatta tovább azzal a célzattal, hogy megalkossa a magyar tudományos műnyelvet. Igen sok szót gyártott, melyeket nyelvünk be nem fogadott s csak a szerzőjüket tette általa fájdalmasan érzett gúny tárgyává, vagy amelyeket nyelvünk utóbb kilökött magából; de gyártott temérdek olyat is, melyek véglegesen közkincscsé váltak,296 úgy, hogy méltán mondhatta el róla Toldy: „ezer meg ezer szava el van foglalva" s hogy „helyesen szólni Révai, szépen Kazinczy, műszabatosan Bugát tanította e nemzetet". Sokat foglalkozott Bugát összehasonlító nyelvészettel is, tüzetesen

235 OL. Geringen iratok. 3981:1849.

296 Ilyenek pl. láz, lob, genny, ev, tályog, izom, ideg, mirigy, dúc, sejt, szálag, gátőr, rekesz, tömlő, agy, agyacs, agykér, csipesz, tömesz, kutasz, hajlam, roham, étvágy, stb. (Idézve Toldy Ferencnek Bugát felett tartott gyászbeszédéből.)

24;