Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
I. rész. Az orvosi kar felállítását megelőző időszak (1635-1769)
20 I. A KAR FELÁLLÍTÁSA ELŐTTI IDŐSZAK (1635—1769). igyekeztek is a feledéstől megóvni a törvény szándékát s tervezeteket dolgoztak ki a mindinkább sürgőssé váló hazai orvosképzés megszervezésére s az orvostudományi kar felállítására. Egy ilyen tervezetet nyújtott be Linzbauer szerint Bácsmegyei Pál doctor, gömörmegyei tiszti orvos 1730-ban a helytartó- tanácsnak, mely azonban, sajnos, ma már fel nem lelhető. Möller Károly Ottó, besztercebányai orvos 1727-ben dolgozott ki tervezetet, de megannyi közül Möller vejéé, a nógrádmegyei tiszti orvos, Perliczy János Dániel tervezete vált az utókor előtt legismertebbé, már csak azért is, mert Linzbauer azt teljes terjedelműleg tette közzé Codexében.36 A többször kidolgozott tervezet négy részből áll; az elsőben Perliczy az orvosi studium hiányából származó hátrányokat, a másodikban a studium létesítésétől várható előnyöket, a harmadikban egy collegium medico-chirurgicum felállításának módjait és eszközeit, a negyedikben az egész tervezet végrehajtásának módját tárgyalja. Hazafias lelkűiét, tiszta jószándék, sok céltudatos javaslatrészlet s az orvosi studium létesítése mellett felhozott érvek helyes mérlegeléseken alapuló helytállósága — ezek jellemzik az elaboratumot. Volt azonban egy lényegi hibája: az egyetemtől függetlenül tervezte felállítani az iskolát ahelyett, hogy az önállóság gondolatának mellőzésével azokat az útakat- módokat keresse és dolgozza ki, melyekkel az orvosi iskola a fennálló nagyszombati egyetem még hiányzó facultásaként lett volna útjára indítható. Perliczy a megfelelő kórháza miatt Pestet vagy Selmecbányát ajánlotta az iskola székhelyéül, nem Nagyszombatot, az egyetemi várost, s ha a nagy kórház szükségére való hivatkozását helytállónak is ismerjük el, az egyetemtől való teljes függetlenítése nem volt szerencsés gondolat s az elfogult hivatalos kritika által a tervezet „nonnulla ab- surda“-i közé soroztatott. Kétségtelen, hogy Perliczy tervezete mint művelődéstörténelmi okmány mindig meg fogja őrizni a maga nagy becsét, ám a nagyszombati orvosi karnak felállításával munkálata közvetlen oki vonatkozásba nem hozható. Amikor ugyanis az 1751-ben benyújtott tervezet a helytartó36 Codex II. 270—77. Behatóan ismertette és méltatta e munkálatot Herczeg Árpád dr. az Orvosi Hetilap 1930. évi 6. számában megjelent jeles tanulmányában: „A Pázmány Péter Tud. Egyetem orvosi facultásának 1751-ből való tervezete".
