Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
V. rész. A II. Ratio Educationistól (1806) 1814 márciusáig
KAVARODÁSOK PETROVITS MÁTÉ KINEVEZÉSE KÖRÜL. 27I matlanságát a tanszéknek akár csak ideiglenes ellátására is. A magistratus pedig az 1809 jan. 3-iki ülésen beható részletességgel mutatta ki a kar álláspontjának helytálló voltát, kérve, hogy akár Stulfára, akár bármely más tanárra bízassék a helyettesítés, csak éppen a tájékozatlan és alkalmatlan Petrovitsra ne s egyben a legnagyobb aggályainak adott kifejezést, hogy amennyiben az mégis reája bízatnék, az egyetem tekintélyén fog csorba esni s a betegek fognak károsodni. A helytartótanács nem vette figyelembe az érvelést s erélyesen megparancsolta, hogy Petrovits a tanszéket,,absque omni mora“ elfoglalja, Stulfa pedig maradjon meg az állatorvostan tanára mellett. Egy hét múlva, jan. 10.-én már azt jelenté a rector a helytartótanácsnak, hogy Petrcvitsot előtte való nap a dekán s a hallgatóság jelenlétében bevezette helyettesi tisztjébe, de egyben kéri, hogy azt a sebet, melyet Petrovits megbízása folytán a tudomány legérdemesebb fér fiai oly fájdalmasan éreztek, jóakaratúlag gyógyítani méltóztassék; a magistratus academicus lelki fájdalma annál nagyobb a nov. 15-iki intimatum fenntartása miatt, mert tárgyilagosan igyekezett kifejteni a Petrovits dr.-t alkalmatlanná minősítő érveket. Ezen expiáló felirat vétele után a helytartótanács jan. 24.-én felvilágosításszerűen értesíté a magistratust, hogy az intimatumban foglalt döntését az egyetemnek két egymásnak ellenmondó jelentése alapján hozta meg, amennyiben egy régebbi alkalomkor dícsérően nyilatkozott Petrovitsról; Stulfát pedig azért nem vette figyelembe, mert a fennálló rendeletek ellenére csak kérvényt nyújtott be, de nem pályázott a tanszékre.52 A márc. 31-iki pályázaton résztvettek : a múltkor lemaradtak közül Polyánkay és Stulfa, továbbá Petrovits Máté, és Sobay György, Szeged városi orvosa. Andrejovits József csak kérvényt nyújtott be. A facultás Ágoston tanár referátuma alapján ismét azt találta, hogy a pályázók egyike sem felel meg tökéletesen az igényeknek, hogy azonban az elméleti képzettség szempontjából Polyánkay, míg a gyakorlati képzettségből inkább Stulfa jöhetne számításba. Ennek következtében a kar első helyen Polyánkayt, másodikon Stulfát és 52 OL. Litt.-pol. 1809. Fons 8, pos. 28, 28 x/v 48-50, 204-5.
