Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

V. rész. A II. Ratio Educationistól (1806) 1814 márciusáig

SEBÉSZI MÜTŐINTÉZET BECSBEN.

263

egyben élettan tanárának, melyekre vonatkozólag az idézett rendelet a kísérleti alapon való művelésüknek a bevezetését mondta ki.33

Mivel pedig az udvari tanulmányi bizottság úgy találta, hogy az anatómia, mint „az orvostan legfontosabb ága“ fejlesztésének a különböző egyetemeken erősen útját állja az, hogy „a lealázó cím“ miatt értékesebb egyének csak ritkán vállalkoztak a prosectorságra, ezért 1809 máj. 6.-án azt a felség által is utóbb elfogadott előterjesztést tette, hegy az egyetemeken és a lyceumokban működő boncoló mestereknek (prosector) és bonctani tanítóknak a rendes egyetemi tanári rang adassék meg. A tanulmányi bizottság e javaslatának — legalább is a pesti egyetemen — az állotta útját, hogy nem számolt az azzal járó magasabb javadalmazással, amire az államtanács rá is mutatott.34

1807-ben Ferenc császár lovag Kern Vince dr.-nak,

1805 óta bécsi sebészprefessornak az ajánlatára felállíttatta Bécsben a ma is virágzó sebészi műtőintézetet, mely ama hosszú időn keresztül, míg a pesti egyetemen is nem sikerült hasonló intézetet felállítani, számos magyar ifjút képezett ki műtő-orvossá (Operateur). Az említett év február 9-ikén hívta fel Fererrc császár az osztrák kancellárt,35 hogy a műtőintézet megteremtésére tegye meg a szükséges intézkedéseket, ami meg is történt olyképen, hogy az intézet felállításával és vezetésével Kern tanár bízatott meg s céljául tűzetett ki az 5 éves magasabb vagy a 2 éves alsóbbrendű sebészi tanfolyamot kitüntetéssel végzett sebész-doctorok, illetve sebész-patronusok további tökéletesítése szakmájukban. Hat ilyen 300 forintos ösztöndíjjal ellátott állomás szerveztetett teljes ellátással a kórházban, de azzal a kötelezettséggel, hogy a műtői kiképzésben részesültek nem fogják elhagyni az örökös tartományokat.

A műtőnövendéki tanfolyam két éves volt s ez alatt a résztvevők úgy élő, mint holt testeken gyakorolták a sebészi műtéteket, megdöbbentő módon: egyugyanazon az ágyon. így vqít;

//V

33 „Studium anatomiae practicae et physiologiae experimentális^ inducatur.“ OL. Litt.-pol. 1809. Fons 8, pos. 192. .‘v jr /v *

s* StR. 49: 1809. 12

35 Medic. Jahrbücher .... 1811. I. köt. II. rész, ^^.olc^- (íy/>£p‘