Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
I. rész. Az orvosi kar felállítását megelőző időszak (1635-1769)
12 I. A KAR FELÁLLÍTÁSA ELŐTTI IDŐSZAK (1635—1769). el a tanulók az ország határát. A később nagyhírűvé vált debreceni orvos, Hatvani István, Komáromból utazott Pozsonyba, hogy külföldi tanulmányútjához engedélyt és útlevelet kaphasson. „A felséges Consiliumtól kinyerendő passus végett ott mulattam ad 12. április" — írja naplótöredékében s megírja azt is, hogy arra két hónapnál hosszabb ideig kellett várakoznia, míg végül az okmányok birtokában 1746 április 11-én elindulhatott külföldi útjára.13 így hát nem csoda, ha az ifjak sokszor álútakon, kereskedőnek vagy iparoslegénynek öltözve, gyalogszerrel nekivágtak a külföldi országoknak, ahol a reformátusokat 24, az ágostaiakat 8 egyetemen várták ösztöndíjak és egyéb kedvezmények.14 A kormányzat ezen akadálygördítő törekvéseinek a fő oka azonban nem is annyira a külföldtől féltett pénzösszegekben, mint inkább abban a félelemben keresendő, hogy ifjaink a Nyugaton egyre élénkebben jelentkező s végül is a francia forradalomban torkolló felvilágosultság s a nyomához könnyen tapadó szabadosság szellemét hozhatnák vissza magukkal. Barkóczy hercegprímás egyenesen a „közszellem mérgezésétől" tartott, a trónt és államot megingatni alkalmas anarchiától. Külföldi egyetemekről hazatérő ifjaink magukkal hozott tudományos könyveit évekig, sőt volt rá eset, hogy tizenkét esztendeig hevertette és tartotta vissza a censura15 és a félelem, mely annyira ment, hogy Kant könyveit még 1795-ben is a „veszélyesek" közé sorozták. A pozsonyi jezsuita atyák eleinte nagy szigorral, hovatovább azonban akkora elfogultsággal kezelték a reájuk bízott censurát és revisiót, hogy végül is a magyar udvari kancellária javaslatára s Mária Terézia kifejezett óhajára a nagy elfoglaltságú van Swieten volt kénytelen ezt a fáradságos és felelősségteljes munkát is elvállalni. Legnehezebb sorban az orvosi pályára készülő protestáns felekezetű ifjak voltak, mert a jezsuita rend vezetése alatt álló német örökös tartományokbeli egyetemekre hosszú időn át nem lehetett beiratkozniok s amidőn ez végül 1761-ben nekik 13 Lósy-Schmidt Ede: Hatvani István élete és művei. Bpest 1931. 62. 1. 14 Kármán Mór: Ungarisches Bildungswesen. Bpest 1915. 46. 1. 16 OL. Helyt. tan. Revisio Libr. 1731—1769. Fasc. 1.
