Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
V. rész. A II. Ratio Educationistól (1806) 1814 márciusáig
AZ ÜJ RATIO ORVOSTANULMÁNYI RENDJE. 243 évet kétszer végezték és csak azután bocsáttattak a másodikra. Ami a tanítás nyelvét illeti, latinul adták elő a dogmatikát, vagyis az orvosi és sebészi tanulmányok elméleti részét, a szülészetet pedig s az alsóbbrendű sebészi tanfolyam tárgyait a hazai főbb nyelveken (magyarul, latinul, németül és szlávul). Minden következő évre csak az esetben volt szabad felengedni a hallgatókat, ha az illető évben végzett tárgyakból legalább is első osztályzatot kaptak; a másod-osztályzatot (secunda classis) nyertek az illető évet ismételni tartoztak s akinek másodszorra sem sikerült jobb osztályzatot kapnia, azt végleg kizárták a tanfolyamból. Évközben, mégpedig minden hét egy bizonyos napján a tanárok kikérdezték a tanulókat, hogy ilymódon ellenőrizzék a szorgalmukat és előmenetelüket s ez alól csak a chemia és botanika tanára volt kivéve, aki e két tárgyának tananyagát egy-egy félévre szorítva volt kénytelen előadni s ezért ritkábban foglalkozhatott kikérdezéssel. Ezenkívül félévi vizsgákat is kellett tenniök a hallgatóknak, melyeknek sikeres kiállása nélkül nem lehetett feljebb menni. Ezen félévi vizsgákra vonatkozólag az volt az utasítás, hogy szigorúak, könyörületesség és személyi tekintetek érvényesülése nélkül valók legyenek, legfőképen az első éves orvostanhallgatókra nézve, mert amennyiben egyeseknek az értelmisége hiányosnak mutatkoznék, mindjárt itt, a tanulmányok kezdetén, végleg visszautasítandók voltak, hogy az állam a tudatlan és veszélyes orvoskodóktól eleve is megszabaduljon. A tanárok kötelessége volt éberen ügyelni, hogy a kellő minő- sültség felett nem rendelkezők se fel ne vétessenek a tanfolyamokra, se ott előre ne mehessenek s ha hibát követett el a tanár, 20 frt büntetéspénzt kellett fizetnie a szegények pénztárába vagy a tanulmányi alapba. A szigorlatokra is csak a tanfolyam rendszeres befejezését igazolok bocsájtattak s az e feletti felügyelet a dekán kötelességei közé tartozott, aki annyiszor volt 20 frt bírsággal büntetendő, ahányszor az e téren fennálló szabályok ellen vétett. A szigorlatokon az illetékes vizsgáztatók elejétől végig jelen lenni köteleztettek, hogy jól megalapozott, mások bírálatától független ítéletet mondhassanak a jelöltek készségéről, nemcsak a magok, hanem a többiek által feltett kérdésekre adott feleletek alapján. Vizsgáztatóknak, kívánságukra, a városi gyakorló orvosokat is 16*
