Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)

220 IV. A KAR PESTEN A II. RATIO MEGJELENÉSÉIG (1784—1806).

és extractio műtétéiben; a különböző műtétekhez szükséges műszereket a sajátjából szerezte be és küzdött azért, hogy ne csak a klinikán jelentkező szembetegek részesülhessenek szakszerű kezelésben és műtétekben, hanem az ország egész területén élő, elsősorban szegénysorsú betegek is. Az örökös tartományok egyetemein mindenütt működött már egy szemészetet is tanító tanár, így Bécsben is a híres Barth, s ezek többnyire az illető ország egész területére kiterjedő hatáskörrel egyúttal országos szemészek (oculista, protooculista) is voltak.

Más helyütt már meg kellett emlékeznünk róla, hogy nemcsak hazai születésű kuruzslók ámították hiszékeny népünket, hanem más országokbeliek is átlépték határainkat s a külföldi „tudós“ nymbusával fogadtatva csaltak ki pénzt önzetlennek hirdetett tevékenységük áldozataitól. E külföldiek közt nemcsak diplomátlan kuruzslók voltak, volt köztük okleveles doctor is, mint a báró le Febur Vilmos, aki hazánkban, a gyanútlan bizalom e szűz talaján, oly biztonsággal tudott mozogni, hogy nemcsak az értelmetlen nép, hanem egy ideig az illetékes tényezők bizalmát is meg tudta nyerni. 1790-ben jelent meg első ízben Magyarországban és azután is többször, s ittartózkodásainak nyomait okmányok őrzik, melyek egybevetéséből elég hű képet kapunk róla és itteni tevékenységéről, amelylyel közelebbről kell foglalkoznunk, mert saját bemondása szerint a pesti egyetemen szemészeti előadásokat tartott és 1802- ben megjelent „Theoretisch-praktische Abhandlung von der Augenentzündung und den verschiedenen daraus entstehenden Augenkrankheiten“ c. Frankfurtban kiadott könyve címlapján „ehemaliger Professor zu Pest“-nek nevezte magát. Már itt kell megállapítanunk, hogy az ezirányban felkutatott levéltárak egyikében sem volt semmiféle adat található, mely ezt igazolná, mint ahogy a tanrendekben sem volt feltalálható Febur „professor“ neve és előadáshirdetése. Az első adatok 1790-ben szólalnak meg Feburről. Özv. Horvát Mihályné Balogh Magdolna szombathelyi lakos, júl. 18.-án panaszos írást nyújtott be Vas vármegyéhez, mely szerint „félév előtt bizonyos báró le Febur nevezetű doctor ezen Szombathely városában is mesterségének gyakorlása végett beszállván, magát . . . leginkább szemgyógyítónak kiadván, sok hályog miatt világtalan személyeket gyógyító szer végett magához hódítván, engemet is hályog