Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)
lenne tehát elsősorban az érdeke, hogy ezeknek az ott végzetteknek minden akadály nélkül megengedtessék a Magyar- országban való gyakorlatűzés, aminek azonban folyományszerű feltétele az lenne, hogy a magyarokkal szemben is hasonlóan járjanak el. Störk tehát a korlátlan kölcsönösség álláspontjára helyezkedett. Előterjesztéséhez az államtanács is hozzájárult s azt jún. 21.-én a király is jóváhagyta azzal a feltétellel azonban, hogy Magyarországon is kellő szigorral fognak a jövőben eljárni a doctori szigorlatoknál;186 ez ügyben a magyar udvari kancelláriánál „barátságos" lépést kell tenni, ami júl. 7.-én csakugyan meg is történt.187 Az egyenrangú- sítás azonban sohasem terjedt ki a paduai egyetemre, mert ez az osztrák fennhatóság alatti idején se volt a német örökös tartományok egyetemeivel egyenlően szervezve.188 A paduai orvosdoctori oklevelekhez még a XIX. század második felében is a másodrendűség jellege tapadt. Az oklevelek kölcsönös érvényességének elve természetesen azzal a következménynyel is járt, hogy a bécsi és a pesti tanulmányi és szigorlati rendszerek egyezésének kötelező voltát az eddiginél is erősebben hangoztatták, aminek azonban a keresztülvitele sokkal inkább csak az írott rendelkezések terén történt meg, nem annyira a magyar egyetemnek, illetve orvosi karának a bécsiével egyező vagy akár csak hozzája fogható tudományos felszerelése és szintre emelése tekintetében. Ily körülmények közt annál nagyobbra kell értékelni azokat a semmiképen se gyakori kivételeket, amikor a pesti egyetem valamely concret esetben elsőbbségbe jutott a bécsivel szemben, akár a magunk meg nem akadályozott kezdeményezéséből, akár a kormányzó hatalom jóvoltából, vagy akár — mert arra is van példa — a magunk vonakodása ellenére. Egy ilyen örvendetes kivétel volt az államcrvostan tanszékének felállítása 1793-ban, melylyel a pesti egyetem sok évvel megelőzte a német örökös tartományok egyetemeit.189 186 OL. Litt.-pol. 1793. Fons 9, pos. 326. — Codex III/i. 701. 187 StR. 2206 : 1793. 188 Codex III/2. 235. 189 Neuburger, bécsi orvostörténelem-professor „Entwicklung der Medizin in Österreich" c. munkájában azt írja: „Weit ging Österreich ... in der Staatsarzneikunde voran. Bereits 1805 wurde in Wien, IV. A KAR PESTEN A II. RATIO MEGJELENÉSÉIG (1784—1806).