Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)
ORVOSI ÉS SEBÉSZI TANFOLYAM TANRENDJEI. I9I Ami a IV. év tananyagában a chronikus megbetegedéseket illeti, a helytartótanács rámutatott, hogy egy régebbi legfelsőbb elhatározás értelmében az ilynemű bajokban szenvedőket nem szabad felvenni az egyetemi koródákra, mert a felvételük lehetőségével járó ágyszaporítás igen sok pénzbe kerül s ezért — a prágai egyetem mintájára — egy új, gyakorlati klinikai professura szervezését hozta javaslatba, melynek tanára Pest város szegénysorsú betegeihez járna a tanulókkal, hogy ezeket a helyszínén tanítsa, velük észleltetve és magának referáltatva a betegségek lefolyását. A szükséges gyógyszerek költségeit az egyetemi alap fizetné. Ezt a javaslatot azonban a magyar udvari kancellária helytelenítette; nem látta helyesnek, hogy egy tanár praktizálni járjon a hallgatókkal a legszegényebb néposztály ' betegeihez, akik a külvárosokban laknak s ezért már a felkeresésük is túlsók időt venne igénybe. A sebészi tanfolyam 2 éves tanrendjét a következőkép állapították meg a bizottságok és fogadta el a helytartótanács. I. év: elemi bonctan, sebészi institutiók, vagyis sebészi gyógyszertan, műtéttan, sebészi eszköz- és kottán, élettan és általános kórtan. II. év: Az elméleti institutiók folytatása, sebészi kór- és gyógytan, sebészi klinika, szem- és fogbetegségek, belgyógyászati praxis a mindennapos életben előforduló betegségekre való tekintettel. November közepétől augusztus végéig állatorvostan, melynek előadásán necsak az orvosnövendékek és a sebészhallgatók, hanem a patkoló kovácsok és oly egyének is vegyenek részt, kik lovak, szarvasmarhák és egyéb állatok felett felügyeletet gyakorolnak. A kancellária az említett egy pont kivételével magáévá tette az összes javaslatokat és az egész tanulmányi tervezetet s maga is szükségesnek tartotta, hogy ez mindenütt egyidejűleg vezettessék be s e végből a cseh-osztrák udvari kancelláriával érintkezésbe is lépett. Ezt a nagy tárgyalási anyagot 1803 okt. 21.-én terjesztette a magyar kancellária az államtanács elé,181 ahol az Somogyi János állam- és conferentiatanácsosnak osztatott ki vélefiié- • i/. 181 StR. 4033 : 1803.
