Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)
helyeket és végül egy sora a törvényhatóságoknak, élükön Pest-Pilis-Solt megyével és Pest városával, az egyetem helyén- maradása mellett nyilatkozott. A Pestről való elhelyezés gondolatát eredetileg az vetette fel, hogy az egyetemi ifjúság erkölcseinek egyre fokozódó romlására itt nyilt a legtöbb veszélyeztető alkalom s mint minden nagy városban, úgy itt is nagyon nehéz volt az ifjúságra felügyelni; de emellett sokan a felvirágzó kereskedelemmel együtt járó szabadsággal nem is látták megegyeztethetőnek azt a szigorú rendet és fegyelmet, mely az ifjúság nevelése szempontjából szükséges. Messze vezetne, ha az egyetem elhelyezése kérdésében megindult tárgyalásokat végig kísérnők a regnicolaris bizottságnak az elhelyezést javasló állásfoglalásától kezdve, ama tíz éven át, míg az az idézett parancs következtében, a közbeeső fórumok pro vagy contra véleményezéseivel, az államtanácsig felkerült. 172 Csupán annyit említünk meg, hogy az orvosi tanulmányok érdekei is szóba kerültek, jelesül a tanulmányi bizottságban, ahol Veza országos főorvos igyekezett az orvosi intézeteknek és koródáknak csakis nagy városban kielégíthető igényeit a Pesten való megmaradás érdekében hangoztatni; Veza azonban utóbb az elhelyezést javaslóknak behódolt. A helytartótanácsban báró Podmaniczky József szállt síkra az elhelyezés ellen, többek közt szintén az orvosi kar érdekeire való hivatkozással, de Vezánál több erélylyel és kitartással. A nagy tárgyalási anyag felkerülvén az államtanácshoz, az ügy véleményezésével Izdenczy József államtanácsos, előadásával pedig Somogyi János állam- és conferentia-tanácsos bízatott meg.173 Izdenczy helytálló érvekkel nyilatkozott ,,votum“-ában az áthelyezés ellen. Pesten — úgymond — a szükséges épületek már állanak, teljesen [?] be is vannak rendezve, a meglevő kényelmes elhelyezkedést az egyetem nem találná meg sehol másutt; a költözködés igen költséges lenne, melyet az illetékes alapok nem bírnának el; a „pesti“ veszélyek pedig nem helyhez kötöttek, hanem az ifjúság korai nevelésének hibáiból származnak, utóbb pedig abból, hogy a tanárok a 172 A tárgyalások menetét behatóan ismerteti: Pauler i. m. 303-310. 173 Somogyi János: Opinio de Loco Universitatis et Academiarum. Kézirat a lovászpatonai Somogyi-levéltárból. AZ EGYETEM PESTRŐL VALÓ ELHELYEZÉSÉNEK KÉRDÉSE.
