Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)
REFORM-JAVASLATOK. I79 aztán e nehány kérdésre kitűnően megfelelni, melyeken túl az illető semmit sem tud. Végül is a vizsgáztató szabad ítéletén múlik, visszaveti-e a jelöltet, avagy elfogadja a rossz feleleteket. így aztán a szigorlatok megbízhatósága Moliére komédiájává válik. Ami az inauguralis dissertatiókat illeti, a közvélemény előtt is ismeretes, hogy azokat sokszor készpénzért a tanár állította össze, a jelölt pedig csak a nevét adta hozzá. Ezen tökéletlenségek kiküszöbölésére azt ajánlja Winterl: írják meg a tanárok a maguk egész tárgyát kérdések és válaszok alakjában, úgy hogy ez egyúttal tankönyvül is szolgáljon. Minden kérdés számoztassék meg s a szigorló egy zsákból húzzon számokat és ezek képezzék a felteendő kérdéseket. A szigorlók 10 számot húzzanak; a tanszékre pályázók 100-at. Ilymódon mindennemű összejátszás ki lesz zárva. A szigorlók azonnal írják le a feleleteiket s ezt kell kinyomatni. így válik meg legjobban, mit tudnak a tanítványok, de viszont is áll, hogy ,,bene instructus discipulus est argumentum bene docentis professoris“. Ezekben foglaltuk össze röviden Winterlnek kelletlen desillusiókat keltő elaboratumát, de erősen alá kell húznunk, hogy Winterl nem a mi egyetemünkről, nem a mi orvosi karunkról, hanem az összes karokat felölelőleg a fennálló összes egyetemekről vélt ily sötétszínű képet festhetni, — de nem hisszük, hogy joggal. Ha egyben-másban igaza is lehetett Winterlnek, — hiszen pld. a dissertatiók értékéről a felelőtlen közszáj még ma sem szokott kedvező nyilatkozni, — ha tehát egy pár fekete ecsetvonás vaskos felkenése indokolt is lehetett, maga az egész összkép mégis csak túlságosan sötét s tán nem is annyira a korbeli egyetemekről tár elénk hű tükröt, mint inkább Winterl lelkivilágának a borújáról, amelyet a tárgyáért folytatott szakadatlan és kiseredményű, a saját vagyonát teljesen felemésztő s a családi életét is feldúló küzdelmek idéztek fel ebben a páratlanul lelkiismeretes és buzgó, külföldi akadémiák által is méltányolt tanárban. Egyes tanároknak a regnicolaris bizottsághoz beterjesztett ,,postulatumaira“ térve át, ezeket a következőkben ismertetjük. Rácz Sámuel, az élettan tanára, 1791 szept. 19-ikén kelt beadványában két szobát és egy konyhát kért a kísérletek céljára, valamint a szükséges taneszközöket. Továbbá (nyilván a 12*
