Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)

ORVOSOK ÉS SEBÉSZEK EGYESÍTETT TANULMÁNYI RENDJE. 153

zendők. A király a magasabb orvos-sebészi tanfolyam, a „norma studii altioris“ tartamát mindenképen meg akarta rövidíteni s azt az eddigi öt évi tanulmányi időről három évre vélte leszoríthatónak. Ezen erősen megrövidített tanterv ellen azonban az udvari tanulmányi bizottság — hivatkozva a leydeni és a nyomán alakított bécsi orvosi iskolára, mint példaadó mintákra — határozott állást foglalt, úgy, hogy végül is meg- győzetvén, abban állapodott meg a király, hogy az egyesített orvos- és sebészképző tanrendet 4 éves tanfolyamban taníttatja,102 amibe azonban a gyakorlati szülészet elsajátításának ideje nem volt beletudva. Ezen új tanulmányi rendet a magyar kancellária 1786 jún. 18-ikán kelt leiratával közölte a hazai illetékes hatóságokkal s az orvosi karral.103 Eszerint az orvosok és sebészek egyesített tanulmányi rendje a következő volt:

Első év, első fele: anatómia, melyet egy prosector ad elő, chemia és természetrajz; második félév: általános és különös sebészet, botanika és folytatólag a természetrajz.

Második év: élettan, összekötve a magasabb anatómiával, sebészeti műtét-, eszköz- és kottán, szülészet.

Harmadik év: általános kórtan és gyógyszertan, ezenfelül az említett tantárgyak egyikének-másikának az ismeretek megerősítése céljából ismételt hallgatása.

Negyedik év: orvosi és sebészi gyakorlat betegágy mellett.

Mindezek befejezése után a hallgatók a gyakorlati szülészet 'elsajátítására, tapasztalataik bővítésére és gyakorlati ügyességük tökéletesbítésére a kórházba bocsájtattak.

Meg kell itt jegyeznünk — s erre nézve az érdekelteknek nyilván szükségessé vált felvilágosítására egy ilynémű magyarázó rendelet két ízben is kibocsáttatott, — hogy csakis a tanulmányi rend egyesíttettett, de nem a szigorlati rend is, úgy hogy az orvosdoctornak nem kellett a sebészi s a sebésznek

102 II. Józsefnek az orvos-sebész tanulmányok reformját illető elgondolásait, úgy amint azokat ő maga papírra vetette. Soha világítani meg nem szűnő példaadások ezek arra, hogy miként merül bele egy hatalmas uralkodó a népének javát szolgálni hivatott egészségügyi intézkedések terveibe s azok részleteibe. Teljes terjedelmükben közli Kink. i. m. I. köt. II. rész 288-293 1.

103 OL. Helyt., Litt.-pol. Distr. Poson. Fons 8, pos. 132. — Orvos- kari ltár. Fjk. i. 203/118. 1785/6. — Codex III/i. 259.